2011. június 11., szombat

Gyerek sziget

Igen, ebben az évben sem marad el, a kedvenc rendezvény, a Gyerek sziget. Bár kétgyerekesként már nehezebb dolgom van. Bár igazából még könnyű, hiszen Ákos még annak is nagyon örül, hogy sétálgathat. Jövőre meg már talán Ákosnak is megtetszenek azok a játékok, amik Attilát lekötik, de ebben az évben lesz lelkiismeret furdalásom. Így igyekszem mindig kísérőket szerezni, hogy ki tudjunk menni, és mindkét gyerek szórakozhasson.

Most Gabiékkal mentünk ide is. A szombati nap után eléggé fáradtak voltunk, de csak kimentünk délután 2-3 órácskára. Pár játékon végig rohantunk. Gabi Csengével én az elején Attilával, majd Gabi Csengével és Attilával én Ákossal, apák meg együtt vigyáztak a kicsikre, majd Enéhre. :D

De Ákos lovagolhatott. Életében először. Olyan boldog voltam. És ő is annyira örült neki, annyira tetszett neki a paci. Többször  megnéztük őket távolról. Majd közelebbről, majd megsimizte, és felült rá. Szerencsére Gabi oda ért időben, így lefényképezte.

Attila meg arcfestést akart ahogy megérkeztünk, anélkül semmi máshoz nem volt kedve.... Utána meg Csengével ugráltak, apával dodzsemeztek, és hullámvasutaztak. Ami az elején rögtön megállt. :D Kicsit eszembe jutott a Végső állomás, de gyorsan elhessegettem, hiszen ez egy kis hullámvasút, nem lehet gond. És látszott a probléma oka, egy holtponton álltak meg, szerencsére senki sem pánikolt. :)))

Meséljenek a képek, rövid időt voltunk kint, de nagyon tartalmas volt. :)
















2011. június 10., péntek

Trianonra emlékeztünk



Most nagy viták mennek, hogy gyásznap, vagy összetartozás ünnepe. Bár szimpatikus a második felfogás is. Nekem azért ez marad gyásznap. Így ezen a napon megemlékezünk, és nem ünneplünk. Lehet erre másik napot találni. De hogy az ország feldarabolásának napján az összetartozást ünnepeljük...

Nos a lényeg, hogy jól éreztük magunkat nagyon. Ennek ellenére nekem volt hiányérzetem, hiszen ennek a napnak nem erről kellene szólnia szerintem. De amint mondtam, megértem én a másik oldalt is. Túl sokat gyászolunk, túl sokat szomorkodunk, pedig lehetne ünnepelni is. És igen, van mit ünnepelni, ezzel egyet is értek, de nem gondolom, hogy ezen a napon. Itt egy nagyon szomorú eseményről kell megemlékezni, nem gyászolni, mert még látunk reményt, de ünnepelni sem.



Koncertekkel kezdődött most. Ez is nagyon jó volt, bár nem ezen a napon, és nem gondolom, hogy a felvonulás előtt kellett volna, hiszen a vonulásra már (ebben a hőségben meg különösképpen) a legtöbben elég illuminált állapotba kerültek... A vonulásra mi nem maradtunk, hiszen már majd 8 órája kint voltunk a gyerekekkel, arról nem is beszélve, hogy igen gyülekeztek a felhők felettünk.

Attila Csengével sokat játszott. És más gyerekekkel is találkozott, ő meg nagyon szeret barátkozni, ismerkedni együtt játszani, így vele nem volt gond. :) Nagyon jól szórakozott. Csak néha kellett rászólni. Ákos nagyon sokat sétálgatott, aztán beszállt a nagyok játékába is. Udvarolt nagylányoknak, ő is nagyon jól érezte magát, és ez nagyon jó volt. Folyamatosan a színpad elé szeretett volna sétálni. Imádja a zenét. :)

Nekem is hatalmas élmény volt, hiszen rég nem látott ismerősökkel találkoztam. :)) Jó volt hosszú évek után beszélgetni velük. :) Szóval, megérte elmenni. Már csak a Titkolt hiányzott, de mint kiderült, esküvő miatt nem tudtak eljönni.

Megint ezer kép készült ráadásul most Gabival ketten fényképeztünk, így nehéz választani közülük.









2011. június 4., szombat

Végre újabb tali Mináékkal

Már jó ideje nem tudtunk ismét talizni Zolikával és Glóriával. De sikerült összehozni szerencsére. :)

Sétálgattunk, vásároltunk, játszótereztünk. :)

Itt készítettem pár képet. Részletekbe nem megyek bele, mer akkor túl részlettes lenne, és unalmas is. :D Itt is meséljenek inkább a képek.

A lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat ismét. Ákos boldog volt hiszen sétálhatott is. Attila is boldog volt, hiszen játszóházban és -téren volt. Estére annyira elfáradtak mindketten, hogy szinte azonnal alvás is volt. Illetve Ákos már a babakocsiban elaludt, és aludt reggelig. :)


















Nyár van

Bizony, eljött a nyár. Jó idő, és szabad idő. Illetve annak hiánya. Mert most aztán van program program hátán.  A gyöngyökkel sem haladok, hiszen többnyire itthon sem vagyunk.
Először hozok még pár játszós képet gyorsan. :)


Attila a játszótéren, amint lát korabeli gyereket, hozzá csapódik, és együtt játszik valakivel. :D Ákos is nagyon élvezi. Hol Attilát követi, hol pedig a szabadságot élvezi. De meséljenek a képek. :)