A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 23., szerda

Kezdődik a betegeskedés

Közeleg a tél, és gyerekek kezdik a betegeskedést.
Először múlt hét hétfőn Attila lett beteg vírusos torokgyulladása volt. Semmi komoly, de oviba nem mehet, majd pénteken Ákos belázasodott, és estére annyira beteg lett, hogy alig vártam, hogy reggel mehessünk ügyeletre...



Szegényke nagyon le volt törve iszonyatosan fájt a torka amikor köhögött. Ilyen bágyadt és lázpíros arcocskája volt.

Szerencsére az ügyeleten kapott antibiotikumot és szombatra már nem volt annyira magas láza, de még mindig fájt neki a köhögés, és rosszul volt. Aztán mikor vissza értünk, azonnal kapott antibiotikumot aludt 4 órát nap közben, és mikor felébredt már sokkal jobban volt. Annyira jó volt látni. Még az éjjelt kellett átvészelni, figyelmeztettek, hogy éjjel befulladhat... Hát ettől annyira betojtam, hogy alig mertem aludni... Viszont már hajnali 2-3 után sokkal jobban sikerült aludni. :)
Egyre jobban lett, hétfőn már a kedve is tökéletes volt. Ma voltunk kontrollon a gyógyszer szedését folytatjuk, de ma már néhány köhécselést leszámítva semmi baja nincsen. A kedve tökéletes, szaladgál, ugrál, kiabál, játszik. De a pár nap rekedtségnek köszönhetően sokkal kevesebbet beszél nyávogva. :D

Külön szót kell ejtenem erről a cicáról. Ezt Attila vetette, de Ákos kedvence lett. Nagyon szeret vele aludni. Igaz több kedvence is van, de most épp ő az aktuális kedvenc. Van egy orvosi készletünk. És míg beteg volt, a cica vizsgálgatta. Talán ezzel a módszerrel hozzá lehet szoktatni a vizsgálatokhoz, hogy ne féljen és sírjon közben. Kezd hatásos lenni. :)
A másik kedvenc egy boci báb, aminek - ha épp nem bábozunk vele- a szájába dugdossa a cumikat.
Látni kellene az örömöt a szemében, mikor megszólaltatom a bábokat. Egyszerűen leírhatatlan. Remélem, sikerül majd elkapni a pillanatot fényképezővel is. :)

2011. április 23., szombat

Újabb betegség

A héten Ákos betegedett le először. Hányós vírus. Másfél napig folyamatos hányás még a víztől is. Közben hasmenés is, illetve előtte és utána.

Voltunk orvosnál. Kapott infúziót, amit teában kellett innia. Egy napi hányás után elkezdte iszogatni. Eleinte nagyon nem ízlett neki, de mikor nem kapott mást, akkor lelkesen itta azt is. Bár egész nap kendőben volt, és először 5 percenként kapott pár kortyot belőle. Szegénykém nagyon megviselte. Nem értette, miért nem adok neki enni, pedig kérte. Kért inni is (kisbéka, általában napi egy liter vizet simán megiszik), de azt sem kaphatott. És mikor nem kapott többet inni abból a borzalmas löttyből sem, nagy sírások voltak. Túlélésre játszottam, és növelgettem az időket, meg adagokat is. Senkinek nem kívánom ezt az érzést. Nagyon rossz volt látni, hogy szenved. A kendőben sokat aludt is szerencsére, bár olyankor aggódtam, hiszen akkor nem kapott az infúzióból. De másnapra szerencsére már jobban lett. Reggelire kapott két falat hamit, ez a betegség harmadik napján volt, azt egy az egyben kihányta a vízzel, amit megivott. Még kapott egy kis infúziót, és próbálkoztunk a vizet is csak kortyolgatni. Estére már evett egy keveset és nem hányta vissza nagy megkönnyebbülés volt.

Csütörtökre szinte rendbe is jött. De reggel kezdte Attila hányással. :( Hát neki pont nem hiányzott. Szerencsére nála a hányás "csak" egy napig tartott, de hasmenése van még ma is. És étvágya sem nagyon van. Eddig sem igen volt. Teljesen le van gyengülve szegénykém. Hőemelkedése is van már harmadik napja. Ma is aludt nappal sokat. Minden reggel úgy kelek, hogy na ma már semmi baja nem lesz, aztán csalódnom kell. :(
Talán holnapra rendbe jön kicsit.  Holnap húsvét így jó lenne ha ő is csemegézhetne a főztömből. Ma már főztem, és holnap ha minden összejön cipóban sült sonkát készítek meg egy tortát is.

Ákos viszont azóta még jobb étvággyal rendelkezik. Sír, ha elfogy a tányérjából az étel. Gyakorlatilag egész nap enne. És inni is annyit iszik, hogy elképesztő. Ma kétszer cseréltem rajta úgy pelenkát, hogy már annyira tele volt pisivel (pár óra alatt), hogy kifolyt. Ezen kívül volt még két teli pisilt pelusa. Viszont már hasmenése egyáltalán nincs. :)
Remélem, ha meggyógyul, Attila étvágya is hasonlóan alakul majd. Rengeteget kell visszaszednie. :(

Minden kedves olvasónknak kívánunk nagyon boldog, áldott húsvétot!

2011. március 27., vasárnap

Még mindig itthon

Attila meggyógyult a skarlátból. Ákos sem fájlalta már a fülét, gondoltam elmegyek hétfőn az orvosunkhoz, hogy adjon igazolást.
Hétfőn nem ért rá háromnegyed 10-kor megvizsgálni, mert sietős dolga volt, 10-ig van rendelés. Ok mondom, jövünk kedden. Akkor közölte, hogy Attilának biztos nem skarlátja volt... Néztem nagyot. Elmondtam neki a tüneteket, a nyelv, a láz, a pöttyök, a hámlás. A hámlást látta is, arra azt mondta, az nem a skarláttól van. Az ujjbegyein jött le a bőr, alatta jó piros friss bőr, mint az előző skarlátnál is. Megjegyzem, akkor is hasonlóan hámlott a tenyere, illetve ujjbegye. A tenyerén alig volt hámlás. De hát a nyelve egyértelműen skarlátra utalt. De mindegy legyen igaza. A lényeg, hogy jól van már, mehet oviba. Ákosnak magas láza volt hétfő délután óta. Valószínűleg valami vírust kaphatott el a váróban. Oh hát nagyon boldog voltam ettől a tudattól. Jól van mondom. Még másfél napig volt lázas aztán elmúlt. Vártam a pöttyöket, de nem háromnapos láz volt, mert a pöttyök elmaradtak. Fogalmam nincs, mi lehetett, hogy 38,5 fokos láza volt majd 3 napig. És mindenféle más tünet nélkül, aztán meg csak úgy elmúlt.


Közben itthon előkerültek az építőkockák, és nagyon lelkesen játszottak a gyerekek velük. Attila meg egyre jobban tud együtt játszani Ákossal. Egyik este annyira hangosak voltak, kacagtak, sikítoztak, mintha egy egész csapat óvodás rohangált volna  a lakásban. Nagyon jó volt így játszani látni őket. Ezt másnap is megismételték szerencsére. Olyan édesek ilyenkor. :)

Végül úgy döntöttünk, hogy a héten már ne menjen oviba, hagyjuk a szervezetét kicsit regenerálódni. Most remélem, megint nagyon várja az óvodát. :)

2011. március 16., szerda

Skarlát ismét

Szombaton kipihenten ébredtünk mindannyian. Attila még mindig nem érezte magát nagyon jól. Meleg is volt. Viszont ahogy kinyitotta a száját, hogy beadjam a lázcsillapítót neki, megláttam a nyelvét. Fehér volt a lepedéktől. Azonnal fogmosást rendeltem el. Ahogy letisztult a nyelve, egyértelműen megjelent a jellegzetes skarlátos nyelv. Azonnal rohantunk az ügyeletre. Ahol mondta a doktornő, hogy valóban skarlátos, és a gyógyszer, amit kapott nagyon jó rá. Huh! Bevásároltunk, és haza jöttünk. :)

Most nem fényképeztem le a nyelvét, illetve le volt merülve a gép, egy képet tudtam csinálni, de az elég homályos. Ha valakit érdekel, az előző képet visszakeresheti. 2009-ben volt valamikor skarlátos. Kiütések most sem nagyon voltak a testén. Nem az a vörös. Több apró, láthatatlan pötty volt a bőrén, de az akár a szárazságtól is lehetett. A nyelvét viszont fotózom szerintem ismét.

Miután haza értünk a dokitól még egy kicsit rosszul érezte magát, de pár óra múlva már úgy rohangált, mint akinek semmi baja sincs. Azóta is olyan. Étvágya is visszatért. Azt szoktam mondani, Attila jól van, csak skarlátos. :D De valóban így van. A gyógyszert szedni kell, de már semmi baja.

2011. március 1., kedd

Betegség újra

Attila egy hét ovi után hétvégén fájlalta a hasát, aztán hétfő még oviban volt, mert azt hittem, csak próbálkozik, de ovi után már hasmenése volt. Ákos is csatlakozott, este hányt. Szegénykém először evés után egy hatalmasat. Reménykedtem benne, hogy nem a vírus, csak valamit nem nyelt le rendesen.
(Mert volt már olyan, hogy spagettit adtam neki. Nem vágtam nagyon össze, és az evés után egy órán keresztül csak tüsszögött a drágám. Mígnem kijött az orrán egy hatalmas tészta darab. Először frászt kaptam, hogy ez mi. :O Aztán már jót nevettünk az egészen. :D Azóta mindent jó apróra feldarabolok, hogy a kis haspókommal több ilyen ne történjen. :)) Sajnos este álmában is hányt szegénykém. Annyira fáradt, kimerült volt, hogy félig aludt, amikor lecseréltem a ruháit, mindent azonnal kimostam. Szerencsére csak a paplan és a párna lett koszos. A paplanon aludt. :)










Ez után már semmi gond nem volt. Szépen ették a Normaflore-t. Attila kapott Smectát. És semmi komoly tünet nem adódott, az étvágytalanságot leszámítva. Attila már kezdett jobban lenni, amikor Ákos belázasodott. Péntek este kezdődött. A hétvégét túléltük. Ügyeletre nem akartam menni, mert ki tudja, milyen dokival találkozom. És lázcsillapító nélkül is lement fél óra alatt 38,5 fokról a láza. Ilyet sem hallottam még. De gondoltam csak a foga szórakozik. Szombat délutántól viszont már lázcsillapítóra volt szükség, hogy levigyem a lázát. Hétfőn voltunk megint orvosnál, ő mondta, hogy ez ugynaz a vírus, csak rajta így jön ki. Hétfőn még 39,5! fokos láza volt. Aztán keddre ez is elmúlt. Egy nagyon minimális hasmenéssel társult, de nem is mondanám hasmenésnek, mert inkább hígabb volt csak a széklete. Azóta most megint semmi. Már van időpont oltásra. Így remélem, hogy nem is lesz gond, mert holnap fogja megkapni az elmaradt 15 hós oltását. Szegénykémet már most sajnálom. Remélem, hogy az nem fog sok galibát okozni, bár a fórumon a legtöbb babánál nagyon magas láz jött ki egy hét, 10 nappal az oltás után. :(

2011. január 31., hétfő

2011 betegség után betegség :(

Az évünk nem mondhatnám, hogy túl jól kezdődött. Én elsején már rosszul éreztem magam. Alig tudtam kicsit pakolászni, bár vendégeink megint délután mentek el. :D Ez már hagyomány nálunk. Nagyon jó, hogy ilyen sokáig maradnak, mert ilyenkor nincs másnap az az érzése az embernek, hogy valaminek vége, és most minden olyan hétköznapi. :)
Szóval Árpi nagyon kedves volt, és hozott tatár beafsteaket. Életemben nem ettem még. De nagyon ízlett. Alig bírtam abbahagyni az evést. :D A vendégek elmentek. Mindenki még evett a tegnapiból is. Én estére rosszul lettem, és hánytam. Hát mi más lehetett a ludas, mint a beafsteak. Gondoltam én. Árpi is rosszul lett, azonnal hívott, hogy ne együnk belőle, mert hasmenése lett tőle. Másnap megmozdulni nem bírtam. Nagyon szenvedtem, nagyon rosszul voltam. Étel nem ment le a torkomon. Szerencsére hasmenésem nem volt, meg már nem is hánytam, de fájt a pocim, rázott a hideg, és nagyon gyengének éreztem magam. De estére jobban lettem. Gondoltam soha többé tatár... De másnap Viper is rosszul lett, aki nem evett belőle és Snake sem evett ő is rosszul lett. Szegényeket annyira sajnáltam. De én már jobban voltam. :D
Attila és Ákos sem voltak a legjobban. Még gyógyuló félben voltak. Attila már 3 hete hasmenéssel küzdött. Szegénynek szintén nem volt étvágya. Nagyon nehéz volt. Én viszont két nap alatt pitypakk megszabadultam 2-3 kilótól. :D Ez egy igen jó oldala volt a betegségnek. És már el is felejtettem, mennyire szenvedtem.
Amikor viszont meggyógyultunk jött más, és más. Attila két napig volt egészséges addig járt is oviba, akkor össze is szedte újra a hányós, fosós vírust. :( Én meg szerintem influenzás lettem. Megint nagyon rosszul lettem. Közben Ákos is belázasodott, mindhárman 39 fok körüli lázzal 3 napig küszködtünk. Gyógyszer levitte, de utána jött is vissza. Én újabb egy kilótól szabadultam meg. Megint semmi étvágy. És bőr meg végtagfájdalom. Elmentünk hát az ügyeletre. Azt még elviselem, hogy én beteg vagyok, de hogy a gyerekek is influenzásak lehetnek akár, hát féltettem őket. Az ügyeletes orvos közölte, hogy Ákos fogzik, ezért lázas, ezért náthás... Hát azt hittem hogy hanyatt vágom magam ott helyben. Persze fogzik, de a fogzás nem okoz lázat. Esetleg egy kis hőemelkedés ok, de majd 39 fokos lázat. És kitudja meddig ment volna, ha nem kap gyógyszert rá...
Attila is csak egy kis torokgyuszinak tűnt. Bár mondta, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz belőle ez legyen mentségére, de végül haza jöttünk azzal, hogy lázcsillapítót naponta 3-4-szer, orrszívás, éjjelre meg mindkettőnek adjak kúpot.
KÚPOT egy hat évesnek... Hát akkor megint majdnem hanyatt vágtam magam. De csak bólogattam, és eljöttem. Ákosnak nem bírom beadni, mert tiltakozik, mindig kettétörik a kúp. Ráadásul a szirup sokkal hatásosabb nála, hát még Attilának hogy adnám be. Neki pont azért váltottam kúpról, mert nagyon tiltakozott már egy évesen ellene.
Szóval haza jöttünk egy nagy semmivel. Gábort meg elküldtem patikába, mert nekem az influenza tünetek mellé még volt egy nem kicsit durva felfázásom is. Hogy minden kerek legyen. Egy kisebb vagyont hagyott ott homeopátiás szerekre, teákra és lázcsillapítóra. Mondtam neki, hogy ez ilyen. Semmi komoly gyógyszert nem vett.
A gyerekek nagyon nem javultak. Vagyis Ákos már jobban volt keddre valamivel, de Attila még mindig lázas volt. Nekem sem volt már lázam, ezért azonnal lementünk doktornénihez. Ő megnézte, és mandulagyulladása volt. Azért megjegyeztem, hogy Ákosnak a fogzásra volt kenve minden tünet. Mondta, hogy az ő baja már nem komoly, semmit nem tud mondani, de Attilának a mandulája nagyon ronda. Azonnal elkezdtük az antibiotikumot. Attila már két nap múlva sokkal jobban volt. Láztalan. Bár amúgy sem volt nagyon rosszul, ha láza nem volt, akkor ugyanúgy ugrált, rohangált, mintha semmi de semmi baja nem lenne. :D
Én meg lassan javulgattam, de hol jobb volt a felfázásom, hol rosszabb. Mikor már az influenza (vagy mi) tünetei megszűntek a felfázással küzdöttem. Ráadásul köhögni kezdtem. Ez most is tart főleg este, és ha a felfázástól aludni tudtam, akkor a köhögéstől nem. Addig fajult a dolog, hogy szerdán felhívtam a dokimat, adjon valami antibiotikumot, amit szoptatás mellett is lehet szedni. Ez lett a semicillin. Aminek a betegtájékoztatóján kiemelten szerepel, hogy szoptatás alatt nem szabad szedni. De utána érdeklődtem több doki is azt mondta, hogy márpedig ezt biztonságosan szedhetem.
Na de ez nagyon makacs valami, és nem akar múlni. Tegnap viszont, meg ma is valamivel jobban éreztem magam. Igaz a teáimat szorgalmasabban ittam, és Attila meg is jegyezte, hogy anya teában fürdik. :D De muszáj mindent megtennem, mert ez már nem állapot így. Remélem, hogy most már gyorsan meggyógyulok, és egész évben nem lesz már semmi bajunk.
A bezártságnak köszönhetően viszont marad kis időm a gyöngyfűzésre is. Így azzal is foglakozhatok picikét, ha épp nem vagyok nagyon rosszul. Azt tervezem, áprilisra már adok be pár darabot zsűriztetni.

És íme a képek, mert azért a gép kattogott.



Táska és pénztárca nagytakarítás



Ébredés után

Tapsi tapsi



Eszik




Lázas

Lement a láza



Csiki-csiki



És eszik

És csak eszik



Szeretik egymást


Édizik



Ákos megtanult puszit dobni. Hangosan kiabál apának. És mindig visszatapsol, ha déditata tapsol neki skypeon. Annyira édesen kommunikál.  Megtanult forogni. És már megvan a 12. foga is. Igaz még nincs teljesen kint. De már a hegye megjelent. Most már lassan letudjuk ezt az adagot. Még 4 fog van hátra, aztán egy kis szünet lesz remélem. Megtanult forogni is, azt is szeret nagyon. És énekelget a mikrofonjába, nagyon élvezi, hogy visszahallja magát. :)
Attila is egyre ügyesebben rajzolgat. És lelkesen próbálkozik. A gép előtt egyre kevesebb időt tölt. Ennek azért nagyon örülök. Oda van még mindig a moziért. És sikerült is eljutni egy nap apával és Jancsikával. :) Szóval azért jó hónapot zártunk volna, ha ki hagyhattuk volna ezt a sok betegséget. :(

2011. január 15., szombat

Két ünnep közt

A két ünnep közt semmi jó nem történt. Eljutottunk végre orvoshoz, ahol kiderült a hét vége felé, hogy Ákos tüdőgyulladás gyanús. Attila meg valami vírustól szenvedett, bár semmi komoly dolog nem volt, csak köhécselt. Aztán mikor haza értünk Attila a wc-re rohant, hogy kakilnia kell. Nagyon sürgös volt neki. Aztán mikor felállt azt mondta hányingere van. Pár perccle később már hányt is. :(
Szegénykémen nem tudtam segíteni. Annyira rossz volt nézni, ahogy szenved. Sajnos még inni sem tudott, mert minden jött vissza, amit lenyelt. Csak kortyonként ihatott. De szerencsére éjféltől reggelig aludt, és a dokinál már annyit mondthattam, hogy hasmenése van. Láza nem volt. Viszont Ákos lázas volt már 3 napja, és elég magas 39 fokos láza is volt. Folyamatosan, amint a lázcsillapító hatása elmúlt a hőmérséklete emelkedett.
Ekkor még úgy volt, hogy 13-an leszünk szilveszterkor. De végül a betegség miatt megbeszéltük barátnőmmel, hogy ők nem jönnek át a két kislánnyal Csengével és Enéhvel, mert  félő volt, hogy elkapnak valamit. :( Doktornőnk is azt mondta, hogy inkább ne jöjjenek át gyerekek.
Így már csak 9 emberre kellett főznöm. :D gyerekek is jobban lettek. Bár Ákost még ma is ki lehet kergetni a világból az antibiotikumos fecskendővel. :( Nagyon nehezen tudtam beadni a gyógyszert, általában több volt a ruhánkon, mint a szájában. :( De javult, és a láza is elmúlt.