2011. január 31., hétfő

2011 betegség után betegség :(

Az évünk nem mondhatnám, hogy túl jól kezdődött. Én elsején már rosszul éreztem magam. Alig tudtam kicsit pakolászni, bár vendégeink megint délután mentek el. :D Ez már hagyomány nálunk. Nagyon jó, hogy ilyen sokáig maradnak, mert ilyenkor nincs másnap az az érzése az embernek, hogy valaminek vége, és most minden olyan hétköznapi. :)
Szóval Árpi nagyon kedves volt, és hozott tatár beafsteaket. Életemben nem ettem még. De nagyon ízlett. Alig bírtam abbahagyni az evést. :D A vendégek elmentek. Mindenki még evett a tegnapiból is. Én estére rosszul lettem, és hánytam. Hát mi más lehetett a ludas, mint a beafsteak. Gondoltam én. Árpi is rosszul lett, azonnal hívott, hogy ne együnk belőle, mert hasmenése lett tőle. Másnap megmozdulni nem bírtam. Nagyon szenvedtem, nagyon rosszul voltam. Étel nem ment le a torkomon. Szerencsére hasmenésem nem volt, meg már nem is hánytam, de fájt a pocim, rázott a hideg, és nagyon gyengének éreztem magam. De estére jobban lettem. Gondoltam soha többé tatár... De másnap Viper is rosszul lett, aki nem evett belőle és Snake sem evett ő is rosszul lett. Szegényeket annyira sajnáltam. De én már jobban voltam. :D
Attila és Ákos sem voltak a legjobban. Még gyógyuló félben voltak. Attila már 3 hete hasmenéssel küzdött. Szegénynek szintén nem volt étvágya. Nagyon nehéz volt. Én viszont két nap alatt pitypakk megszabadultam 2-3 kilótól. :D Ez egy igen jó oldala volt a betegségnek. És már el is felejtettem, mennyire szenvedtem.
Amikor viszont meggyógyultunk jött más, és más. Attila két napig volt egészséges addig járt is oviba, akkor össze is szedte újra a hányós, fosós vírust. :( Én meg szerintem influenzás lettem. Megint nagyon rosszul lettem. Közben Ákos is belázasodott, mindhárman 39 fok körüli lázzal 3 napig küszködtünk. Gyógyszer levitte, de utána jött is vissza. Én újabb egy kilótól szabadultam meg. Megint semmi étvágy. És bőr meg végtagfájdalom. Elmentünk hát az ügyeletre. Azt még elviselem, hogy én beteg vagyok, de hogy a gyerekek is influenzásak lehetnek akár, hát féltettem őket. Az ügyeletes orvos közölte, hogy Ákos fogzik, ezért lázas, ezért náthás... Hát azt hittem hogy hanyatt vágom magam ott helyben. Persze fogzik, de a fogzás nem okoz lázat. Esetleg egy kis hőemelkedés ok, de majd 39 fokos lázat. És kitudja meddig ment volna, ha nem kap gyógyszert rá...
Attila is csak egy kis torokgyuszinak tűnt. Bár mondta, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz belőle ez legyen mentségére, de végül haza jöttünk azzal, hogy lázcsillapítót naponta 3-4-szer, orrszívás, éjjelre meg mindkettőnek adjak kúpot.
KÚPOT egy hat évesnek... Hát akkor megint majdnem hanyatt vágtam magam. De csak bólogattam, és eljöttem. Ákosnak nem bírom beadni, mert tiltakozik, mindig kettétörik a kúp. Ráadásul a szirup sokkal hatásosabb nála, hát még Attilának hogy adnám be. Neki pont azért váltottam kúpról, mert nagyon tiltakozott már egy évesen ellene.
Szóval haza jöttünk egy nagy semmivel. Gábort meg elküldtem patikába, mert nekem az influenza tünetek mellé még volt egy nem kicsit durva felfázásom is. Hogy minden kerek legyen. Egy kisebb vagyont hagyott ott homeopátiás szerekre, teákra és lázcsillapítóra. Mondtam neki, hogy ez ilyen. Semmi komoly gyógyszert nem vett.
A gyerekek nagyon nem javultak. Vagyis Ákos már jobban volt keddre valamivel, de Attila még mindig lázas volt. Nekem sem volt már lázam, ezért azonnal lementünk doktornénihez. Ő megnézte, és mandulagyulladása volt. Azért megjegyeztem, hogy Ákosnak a fogzásra volt kenve minden tünet. Mondta, hogy az ő baja már nem komoly, semmit nem tud mondani, de Attilának a mandulája nagyon ronda. Azonnal elkezdtük az antibiotikumot. Attila már két nap múlva sokkal jobban volt. Láztalan. Bár amúgy sem volt nagyon rosszul, ha láza nem volt, akkor ugyanúgy ugrált, rohangált, mintha semmi de semmi baja nem lenne. :D
Én meg lassan javulgattam, de hol jobb volt a felfázásom, hol rosszabb. Mikor már az influenza (vagy mi) tünetei megszűntek a felfázással küzdöttem. Ráadásul köhögni kezdtem. Ez most is tart főleg este, és ha a felfázástól aludni tudtam, akkor a köhögéstől nem. Addig fajult a dolog, hogy szerdán felhívtam a dokimat, adjon valami antibiotikumot, amit szoptatás mellett is lehet szedni. Ez lett a semicillin. Aminek a betegtájékoztatóján kiemelten szerepel, hogy szoptatás alatt nem szabad szedni. De utána érdeklődtem több doki is azt mondta, hogy márpedig ezt biztonságosan szedhetem.
Na de ez nagyon makacs valami, és nem akar múlni. Tegnap viszont, meg ma is valamivel jobban éreztem magam. Igaz a teáimat szorgalmasabban ittam, és Attila meg is jegyezte, hogy anya teában fürdik. :D De muszáj mindent megtennem, mert ez már nem állapot így. Remélem, hogy most már gyorsan meggyógyulok, és egész évben nem lesz már semmi bajunk.
A bezártságnak köszönhetően viszont marad kis időm a gyöngyfűzésre is. Így azzal is foglakozhatok picikét, ha épp nem vagyok nagyon rosszul. Azt tervezem, áprilisra már adok be pár darabot zsűriztetni.

És íme a képek, mert azért a gép kattogott.



Táska és pénztárca nagytakarítás



Ébredés után

Tapsi tapsi



Eszik




Lázas

Lement a láza



Csiki-csiki



És eszik

És csak eszik



Szeretik egymást


Édizik



Ákos megtanult puszit dobni. Hangosan kiabál apának. És mindig visszatapsol, ha déditata tapsol neki skypeon. Annyira édesen kommunikál.  Megtanult forogni. És már megvan a 12. foga is. Igaz még nincs teljesen kint. De már a hegye megjelent. Most már lassan letudjuk ezt az adagot. Még 4 fog van hátra, aztán egy kis szünet lesz remélem. Megtanult forogni is, azt is szeret nagyon. És énekelget a mikrofonjába, nagyon élvezi, hogy visszahallja magát. :)
Attila is egyre ügyesebben rajzolgat. És lelkesen próbálkozik. A gép előtt egyre kevesebb időt tölt. Ennek azért nagyon örülök. Oda van még mindig a moziért. És sikerült is eljutni egy nap apával és Jancsikával. :) Szóval azért jó hónapot zártunk volna, ha ki hagyhattuk volna ezt a sok betegséget. :(

2011. január 15., szombat

Szilveszter

 A szilveszter végül klántali lett és Csabi, de már lassan ő is klántag, igaz még csak nem is CS-zik, de már mindenkit ismer, aki fontos... :D Nagyon jó volt a buli. Attila és Ákos is jól érezték magukat. Kevesebb volt a nyafizás is. Bár még mindig betegség és fogzás, de jobb kedve volt ÁKosnak is mindenképp. Na nem is nagyon akarta senki piszkálgatni, így könnyen nyugiban volt. :) Sajnos viszont a déli alvás kimardt, aztán délután alig tudott aludni, mert már 4-kor petárdáztak lent.  Azt hittem, felrobbanok, amikor felébredt rá. De később aludt azért egy-két órácskát, így ő is kihúzta éjfélig. :) Én jól éreztem magam, remélem, a fiúk is. :D Volt nagy karaokezás és xbox gitározás. :D A karaoke volt a legjobb.  Ennyi bárhang egy helyen nem igen található meg sok helyen. :D Na jó annyira nem volt szörnyű, és Ákosnak is nagyon tetszett, hogy zenét hallhatott. :D
A pezsgőből Ákos nem akart inni. Attilának meg nagyon nem ízlett az almás kölyökpezsgő, így az a mosogatóban végezte, de azért a poharat megfogták, és koccintottak. :D
Nem sokkal éjfél után a nagyfiúk kimentek szivarozni, én meg kihasználtam a csendet, és Ákost sikeresen elaltattam. Attila még nem akart természetesen aludni. A virslizés után pókerezni kezdtünk. Az első kört majdnem én nyertem. Árpival maradtunk ketten és már nagyon rég óta játszottunk, végül, hogy a többiek ne részegedjenek le, amikor Árpi all in-t mondott, akkor én is, és döntött a szerencse, hát nem az én javamra, bár ezt az elmúlt évben megszoktam már. :S
Végül nekem akkor jött el a lefekvés ideje, mikor egyik kedves barátunk már nem tudott halkan beszélni. :D Pedig nem egyszer szóltunk neki, nem csak én, de észre sem vette. De a lényeg, hogy jól érezte magát, én meg amúgy is aludni kellett menjek, mert reggel közel volt nagyon. Akkor volt hajnali 3-4 óra. Többiek még sokáig fent voltak, de nem akarom tudni, hogy mit is csináltak ez idő alatt :D












Két ünnep közt

A két ünnep közt semmi jó nem történt. Eljutottunk végre orvoshoz, ahol kiderült a hét vége felé, hogy Ákos tüdőgyulladás gyanús. Attila meg valami vírustól szenvedett, bár semmi komoly dolog nem volt, csak köhécselt. Aztán mikor haza értünk Attila a wc-re rohant, hogy kakilnia kell. Nagyon sürgös volt neki. Aztán mikor felállt azt mondta hányingere van. Pár perccle később már hányt is. :(
Szegénykémen nem tudtam segíteni. Annyira rossz volt nézni, ahogy szenved. Sajnos még inni sem tudott, mert minden jött vissza, amit lenyelt. Csak kortyonként ihatott. De szerencsére éjféltől reggelig aludt, és a dokinál már annyit mondthattam, hogy hasmenése van. Láza nem volt. Viszont Ákos lázas volt már 3 napja, és elég magas 39 fokos láza is volt. Folyamatosan, amint a lázcsillapító hatása elmúlt a hőmérséklete emelkedett.
Ekkor még úgy volt, hogy 13-an leszünk szilveszterkor. De végül a betegség miatt megbeszéltük barátnőmmel, hogy ők nem jönnek át a két kislánnyal Csengével és Enéhvel, mert  félő volt, hogy elkapnak valamit. :( Doktornőnk is azt mondta, hogy inkább ne jöjjenek át gyerekek.
Így már csak 9 emberre kellett főznöm. :D gyerekek is jobban lettek. Bár Ákost még ma is ki lehet kergetni a világból az antibiotikumos fecskendővel. :( Nagyon nehezen tudtam beadni a gyógyszert, általában több volt a ruhánkon, mint a szájában. :( De javult, és a láza is elmúlt.

Karácsony

Most a karácsonyunk úgy kezdődött, hogy 24-én feldíszítettük a fát Attilával. Ő is szeretett volna díszíteni, így az angyalka csak éjjel jött és reggel találták meg az ajándékokat. Sajnos még nincs karácsonyi menetrendünk, de most már kitalálunk, hogy ne legyen mindig ennyire össze-vissza a karácsony. :D Talán akkor kevésbé fogok én is elfáradni, ha tudom, hogy mi után mi jön. Mert most sikerült teljesen kiütni magam.
Szerencsére azért a gyerkőcök nem sokat éreztek meg belőle. Attila nagyon boldogan rakosgatta a díszeket a fára. Sajnos így viszont Ákosnak nem volt meg a nagy öröm a fa láttán. Jövőre majd úgy időzítek, hogy ő csak ébredés után lássa meg a fát. :)
A fa díszítés után vacsoráztunk, és a szokásos lefekvés volt. Reggel viszont Attila már tűkön ült. Tartottam tőle, hogy kiszökik meglesni az ajándékokat mielőtt mi felébrednénk, de szerencsére megvárt minket. :) A karácsonyi albumunkba került két videó is. A fa öltöztetésről és a reggeli ajándékbontásról.
Attila nagyon örült az ajándékoknak, Ákost annyira nem hatotta meg a bontás. Nem hozta lázba a tépkedés, és hogy kap valamit. Na majd jövőre. :D Persze azért örült az ajándékoknak. A szintit rögtön elkezdte nyomkodni, alig bírtam összerakni. Pedig elem sem volt benne. XD
Végül este Csabi, Ákos keresztapja jött át, hozta az ajándékokat. Ő itt aludt nálunk. :) Másnap meg átjött még Laci (Snake), Attila keresztapja, és Jancsika is ajándékokat hozott nekünk. :) Na meg Kata és papa is hivatalos volt, így egész nagy vendégsereg gyűlt össze. :) Attila nagyon boldog volt. Ákos azért annyira nem érezte jól magát. Ő most elég antiszociális korszakát éli. Sajnos beteg volt ő is, meg Attila is, na és erre még rátett a fogzás is, mert 5 foga jött egyszerre, ebből most már 3 meg is van, de még most is ömlik a nyála, és ébred éjjel szegénykém. :( Szóval ő úgy elvolt magában, ha minden úgy történt, ahogy szerette volna, és nagyjából senki nem nyúlt hozzá. :D