Attila 7 éves

El se tudom mondani, milyen gyorsan repül az idő, ha az embernek gyermeke születik.
Csupán ma volt, hogy elindultunk a kórházba, és két és fél órával később már a kezemben is volt Attila. Felejthetetlen pillanatok ezek. Igazán jó visszagondolni a születésére. :)

Íme ilyen volt akkor:

És egy nappal később:

És hét év múlva, pontosan születése pillanatában még tv-t néz, és várja hogy álom jöjjön a szemére... :)

Elrepült hét teljes év. És ez a kisember egy igazi egyéniség lett. A pici babából, aki annyira gyönyörű volt, hogy azonnal beleszerettem ez a szépséges nagy fiú lett, aki szeptemberben már iskolába megy.
Ez idő alatt annyi szeretetet kaptunk tőle, hogy elmondani nem lehet. Annyi szép emléket, hogy azt fel sem lehetne sorolni. És persze ő is gyerek, sok huncutságot követett el, de hát ez a dolga.
Nagyon örülök, hogy ilyen fiacskám van. Büszke vagyok rá nagyon. :)

Az ajándékokat csak másnap kapta meg, mivel apa koncertezett, és nem volt már itthon mire haza ért Attila az oviból, csak így ünnepelhettük együtt Attilát.
Reggel aztán korán lejött hozzánk Attila, és addig fészkelődött, amíg fel nem ébresztett. Akkor aztán jött a kérdés. Anya, mikor kapom meg az ajándékot??? Hát tudtam volna még aludni, de átéreztem a várakozást. Így mivel erre már Ákos is felkelt muszáj volt felkelni, és ajándékozni, hogy apa is pihenhessen tovább.

Úgy terveztük vasárnap aztán megünnepeljük az ovis társaival. De mivel a legjobb barátját sem tudtuk meghívni, nem volt oviban. Így megbeszéltük, hogy hagyjuk a bulit, aztán ha Bence megy oviba, akkor meghívjuk hozzánk, hogy egy kicsit játszanak együtt. Attila nagyon örült. Úgy hiszem nem is nagyon szeretett volna bulit. Ő csak Bencét szerette volna nálunk látni. :D

Szerdán átjött Bence hozzánk. El se tudom mondani, hogy mennyire szépen, játszottak. Persze azért Attilára néha rá kellett szólni, de nagyon jól eljátszottak, és én tudtam tőlük a konyhában ügyködni.
Este Bence elment, és megjött Kata, aki két napot is nálunk aludt. Így Attila igazán boldog volt. Bár nyafi így is volt, mikor Kata elment. De semmi gond, hiszen most megint megyünk majd. :D