Szóval Árpi nagyon kedves volt, és hozott tatár beafsteaket. Életemben nem ettem még. De nagyon ízlett. Alig bírtam abbahagyni az evést. :D A vendégek elmentek. Mindenki még evett a tegnapiból is. Én estére rosszul lettem, és hánytam. Hát mi más lehetett a ludas, mint a beafsteak. Gondoltam én. Árpi is rosszul lett, azonnal hívott, hogy ne együnk belőle, mert hasmenése lett tőle. Másnap megmozdulni nem bírtam. Nagyon szenvedtem, nagyon rosszul voltam. Étel nem ment le a torkomon. Szerencsére hasmenésem nem volt, meg már nem is hánytam, de fájt a pocim, rázott a hideg, és nagyon gyengének éreztem magam. De estére jobban lettem. Gondoltam soha többé tatár... De másnap Viper is rosszul lett, aki nem evett belőle és Snake sem evett ő is rosszul lett. Szegényeket annyira sajnáltam. De én már jobban voltam. :D
Attila és Ákos sem voltak a legjobban. Még gyógyuló félben voltak. Attila már 3 hete hasmenéssel küzdött. Szegénynek szintén nem volt étvágya. Nagyon nehéz volt. Én viszont két nap alatt pitypakk megszabadultam 2-3 kilótól. :D Ez egy igen jó oldala volt a betegségnek. És már el is felejtettem, mennyire szenvedtem.
Amikor viszont meggyógyultunk jött más, és más. Attila két napig volt egészséges addig járt is oviba, akkor össze is szedte újra a hányós, fosós vírust. :( Én meg szerintem influenzás lettem. Megint nagyon rosszul lettem. Közben Ákos is belázasodott, mindhárman 39 fok körüli lázzal 3 napig küszködtünk. Gyógyszer levitte, de utána jött is vissza. Én újabb egy kilótól szabadultam meg. Megint semmi étvágy. És bőr meg végtagfájdalom. Elmentünk hát az ügyeletre. Azt még elviselem, hogy én beteg vagyok, de hogy a gyerekek is influenzásak lehetnek akár, hát féltettem őket. Az ügyeletes orvos közölte, hogy Ákos fogzik, ezért lázas, ezért náthás... Hát azt hittem hogy hanyatt vágom magam ott helyben. Persze fogzik, de a fogzás nem okoz lázat. Esetleg egy kis hőemelkedés ok, de majd 39 fokos lázat. És kitudja meddig ment volna, ha nem kap gyógyszert rá...
Attila is csak egy kis torokgyuszinak tűnt. Bár mondta, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz belőle ez legyen mentségére, de végül haza jöttünk azzal, hogy lázcsillapítót naponta 3-4-szer, orrszívás, éjjelre meg mindkettőnek adjak kúpot.
KÚPOT egy hat évesnek... Hát akkor megint majdnem hanyatt vágtam magam. De csak bólogattam, és eljöttem. Ákosnak nem bírom beadni, mert tiltakozik, mindig kettétörik a kúp. Ráadásul a szirup sokkal hatásosabb nála, hát még Attilának hogy adnám be. Neki pont azért váltottam kúpról, mert nagyon tiltakozott már egy évesen ellene.
Szóval haza jöttünk egy nagy semmivel. Gábort meg elküldtem patikába, mert nekem az influenza tünetek mellé még volt egy nem kicsit durva felfázásom is. Hogy minden kerek legyen. Egy kisebb vagyont hagyott ott homeopátiás szerekre, teákra és lázcsillapítóra. Mondtam neki, hogy ez ilyen. Semmi komoly gyógyszert nem vett.
A gyerekek nagyon nem javultak. Vagyis Ákos már jobban volt keddre valamivel, de Attila még mindig lázas volt. Nekem sem volt már lázam, ezért azonnal lementünk doktornénihez. Ő megnézte, és mandulagyulladása volt. Azért megjegyeztem, hogy Ákosnak a fogzásra volt kenve minden tünet. Mondta, hogy az ő baja már nem komoly, semmit nem tud mondani, de Attilának a mandulája nagyon ronda. Azonnal elkezdtük az antibiotikumot. Attila már két nap múlva sokkal jobban volt. Láztalan. Bár amúgy sem volt nagyon rosszul, ha láza nem volt, akkor ugyanúgy ugrált, rohangált, mintha semmi de semmi baja nem lenne. :D
Én meg lassan javulgattam, de hol jobb volt a felfázásom, hol rosszabb. Mikor már az influenza (vagy mi) tünetei megszűntek a felfázással küzdöttem. Ráadásul köhögni kezdtem. Ez most is tart főleg este, és ha a felfázástól aludni tudtam, akkor a köhögéstől nem. Addig fajult a dolog, hogy szerdán felhívtam a dokimat, adjon valami antibiotikumot, amit szoptatás mellett is lehet szedni. Ez lett a semicillin. Aminek a betegtájékoztatóján kiemelten szerepel, hogy szoptatás alatt nem szabad szedni. De utána érdeklődtem több doki is azt mondta, hogy márpedig ezt biztonságosan szedhetem.
Na de ez nagyon makacs valami, és nem akar múlni. Tegnap viszont, meg ma is valamivel jobban éreztem magam. Igaz a teáimat szorgalmasabban ittam, és Attila meg is jegyezte, hogy anya teában fürdik. :D De muszáj mindent megtennem, mert ez már nem állapot így. Remélem, hogy most már gyorsan meggyógyulok, és egész évben nem lesz már semmi bajunk.
A bezártságnak köszönhetően viszont marad kis időm a gyöngyfűzésre is. Így azzal is foglakozhatok picikét, ha épp nem vagyok nagyon rosszul. Azt tervezem, áprilisra már adok be pár darabot zsűriztetni.
És íme a képek, mert azért a gép kattogott.
 |
| Táska és pénztárca nagytakarítás |
 |
| Ébredés után |
 |
| Tapsi tapsi |
 |
| Eszik |
 |
| Lázas |
 |
| Lement a láza |
 |
| Csiki-csiki |
 |
| És eszik |
 |
| És csak eszik |
 |
| Szeretik egymást |
 |
| Édizik |
Ákos megtanult puszit dobni. Hangosan kiabál apának. És mindig visszatapsol, ha déditata tapsol neki skypeon. Annyira édesen kommunikál. Megtanult forogni. És már megvan a 12. foga is. Igaz még nincs teljesen kint. De már a hegye megjelent. Most már lassan letudjuk ezt az adagot. Még 4 fog van hátra, aztán egy kis szünet lesz remélem. Megtanult forogni is, azt is szeret nagyon. És énekelget a mikrofonjába, nagyon élvezi, hogy visszahallja magát. :)
Attila is egyre ügyesebben rajzolgat. És lelkesen próbálkozik. A gép előtt egyre kevesebb időt tölt. Ennek azért nagyon örülök. Oda van még mindig a moziért. És sikerült is eljutni egy nap apával és Jancsikával. :) Szóval azért jó hónapot zártunk volna, ha ki hagyhattuk volna ezt a sok betegséget. :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése