Nagyon sokat hízeleg, bújik, szeretget, ölelget és puszilgat. Közben mondja, "szejetlek anya". Annyira ellenállhatatlan, annyira kedves, nem is tudok szavakat találni rá.
Ami még jó ebben, hogy Attila is jön ilyenkor, és ő is bújik, szeretget. Szóval most két kis szeretgető fiacskám van, és annyira jó. :)
Amiről viszont, kop-kop-kop, kezd leszokni, az a makacsság. Mert azzal is meg volt áldva egy jó darabig. Folyton kért valamit, szinte ugráltatott, de olyan, hogy ledobta a cumiját, és anya vedd fel. Mikor közöltem, NEM, akkor csak mondogatta, aztán jött egy hiszti... Nehéz időszak volt ez, de túl éltük. Persze, ilyenkor nem kapott meg semmit, amit kért. Ezt felváltva jött ez a bújós időszak. Ez most mindenért kárpótol. Remélem, hogy még nagyon sokáig marad. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése