Minitali végre

És elérkezett a nagy nap, hogy hosszú kihagyás után végre ismét találkozzunk két fórumos kismama társammal. Eszter hozta a gépét, és igen profi, számomra igen sok örömöt okozó képeket készített vele.

És bár Attilát nagyon nehéz lefényképezni. Ő már nagyfiú és elszalad mindenfelé, folyton mozgásban van. És ha megkéri az ember, hogy álljon meg kicsit, olyan képeket vág, hogy azt nem szívesen raknánk albumba. :D Arckifejezése "de anyaaaa, miért kell nekem folyton megállnom, hogy lefényképezhess?????!!!!" :D









De Eszternek mozgásban is sikerült lekapnia, és annyira jó lett ez a két kép, alig várom, hogy kitehessem valahová. Egyszerűen, mintha egy reklámból ugrott volna elő a gyerekem. Annyi boldogság van az arcára írva. Nagyon tetszik.

Eszter oldalát az alábbi linken eltudjátok érni.
http://kaboca-foto.blogspot.com/
Gyönyörű képei vannak. Bár csak hobbi fotós, de nagyon tehetséges szerintem.

Persze a kicsiket könnyebb volt, sokkal könnyebb fényképezni, ők általában csupán hátat fordítottak a kamerának. :D De mivel kisebb a mozgás igényük, róluk több kép készült.

Az első kép a pados. Ákos viszont annyira megörült, hogy játszótéren vagyunk, és a nagy szabadság láttán egy pillanatra sem akart leülni a padra. Ezért lett sírós kép.


Itt egy kép, hogy is néz ki az én nagy fiam, ha megkérem, hogy nézzen a kamerába. :D