A Csokinyuszi vége :D

Ákos csokihóhér szerepét vállalta. Igazából semmi sincs biztonságban tőle, ami csoki. Eddig a napi adagját kiraktam tálkába, és abból csipegetett, amikor kedve támadt. De ugye egy csokinyuszi már nagyobb dolog. Mégis az asztalon maradt estéről. Reggel meg amíg a reggelit elkészítettem nekik magukra maradtak Attilával a szobában. Attila mesét nézett.

Amikor vittem be a reggelit Attilának, ez a kép fogadott. :D

A nyuszi eltűnt. Nem tudtam, hol lehet, nem láttam sehol. Attilával majd meg szakadtunk a nevetéstől.
Minden esetre miután lefényképeztem, rohantam a fürdőbe, hogy lemossam az arcát. Bár a csoki az jót tesz a bőrnek is tudtommal. :D És milyen büszke volt magára. :D Megmutattuk még a betegen alvó apának is. Ő is mosolygott egyet. És lemostuk. Később megtaláltam a csokinyuszit. Gyanítottam ám, hogy nem tűnt el teljesen ennyi idő alatt. Az asztal alatt bujkált szegényke, nagyon megvolt rémülve, hiszen több mint fél teste hiányzott. :D
Az egyetlen dolog, amit nem értek, hogy maradhatott Ákos keze tiszta. :D

És hétfőn Attila annyira aranyos volt. Megkérdezte tőle Árpi ts-en (skypehoz hasonló program), hogy meg locsolt-e már. Azt mondta, hogy micsoda? Miért? Árpi: Hát tudod, mint a virágot, hogy el ne hervadjon. Több szó nem is igen esett róla.

Aztán mikor végül apa is felkelt, én kint voltam a fürdőben, és hallom, Attila mondja apának, "Anyát meg kell locsolni!" :D Majd el olvadtam. :)))

Úgy 5-10 perc múlva, mikor befejeztem a dolgom, jöttek is locsolkodni. :) <3

Nincs is jobb, mint fiús anyukának lenni. :)