Skarlát

Az anyák napi ünnepség után szombaton még vidámparkban voltunk, semmi gond nem volt, aztán vasárnap belázasodott, és hányt délután. Sem enni, sem inni nem tudott semmit, mert rögtön hányt tőle. Már attól féltem, hogy a lázát sem sikerül csillapítani, mert a lázcsillapítót is kihányta mindig. De szerencsére nem volt vészesen magas láza, este még aludni is tudott, mert hajnali 2-kor hányt egyet és reggel 8-ig aludt utána.
Az orvoshnál kezdtük a napot. Azt mondta, hogy valószínő vírusos fertőzés, nincs mit tenni, normaflore és kortyonként víz, aztán fokozatosan kezdjen enni, és csak azt csak annyit, amennyit kíván. A hétfői napunk, még húzós volt, de másnapra mintha elvágták volna a betegséget. Aztán szerdán mostam a fogát és a nyelve láttán már rögtön tudtam, hogy a fiam skarlátos. Vakarózott is, de kiütés látható nem volt. Amíg vakarta addig kicsit kipirosodott a bőre, de amint abbahagyta elmúlt a pirosság, és szinte semmi sem látszott.

Sajnos az orvosunk nem rendelt, én meg megijedtem, mert tudtam, hogy nekem is kell szednem antibiotikumot, és nekem is kezdett fájni a torkom. Viszont az én háziorvosom szerint nekem vírusos torokgyuszim volt, és a fiam sem skarlátos. Azért írt fel köptetőt, meg fájdalomcsillapítót.

De én másnapra annyira rosszul lettem, hogy az leírhatatlan. Iszonyatosan fájt a torkom, és nyelni sem bírtam már. Amíg a Panadol hatott, gond nem volt, tudtam nyelni, de amint elmúlt 2-3 óra, megint nagyon fájt a torkom. Be is lázasodtam, ami nálam nem hogy nem gyakori, de 20 év alatt kétszer voltam lázas...

Aztán a gyerekorvos rábólintott, hogy ez tényleg skarlát a fiamnál. Attila meg is kapta a gyógyszert, én meg nagyon boldog voltam, hogy én is kaphatok antibiotikumot. Bár a doki szerint még mindig nem voltam skarlátos, de én annak örültem, hogy van gyógyszerem, és meggyógyulhatunk mindhárman. :)

A betegségnek egyébként tényleg csak az első két napja volt szörnyű, a hányással, lázzal Attilánál, Utána olyan eleven volt, és jókedvű, mint mindig. Nem is látszott betegnek.

Most tartunk a tenyérhámlásnál. Szegénykémnek nagyon hámlik a tenyere, de szerencsére ez is csak csúnya látvány, mert nem fáj neki semmije.
Kicsit meg van fázva, ez köszönhető annak is hogy hírtelen 30 fokról tizen egy-két fokra esett vissza a hőmérséklet, de semmi komoly baj ezen kívül nincs.

Most hétfőn megyünk vissza a doktornőhöz, hogy mehet-e oviba jövő héten, vagy ennyivel is meghosszabbítottuk a nyári szünetet. :)

Egy kép a skarlátos nyelvről, de csak erős idegzetűeknek!