2012. január 29., vasárnap

Szuper péntek

A szalonban készült kép (Majd lesz jobb is, ha teljesen begyógyult)
A péntek egy nagyon szuper nap volt. Legalábbis az én szemszögemből. Bár dőlt az egész program, mert átjött Jani, mivel nagyon fontos zenekari munkájuk volt Gáborral. Egész nap dolgoztak szegények. Így egyedül maradtam, hogy elmenjek tetováltatni, de szerencsére Kata el tudott velem jönni. :)
Úgy terveztük, hogy Attila itthon marad, csak Ákos jön, de nem így jött ki a lépés, mivel végül Attila is jönni akart, aztán nem, aztán mégis, aztán csak nem, és végül csak elindult velünk. :D :D
Elég nehezen találtunk oda, hiszen egy kis sétáló utcát kerestünk. Kata GPS-e elküldött valahová másik irányba, szerencsére az én kicsikémre hallgattam. :)


Már nagyon régen vártam erre a tetoválásra. Csak ugye közben jött Attila, szoptatás, Ákos, szoptatás, aztán nehezen sikerült időpontot találni. De végül csak meglett. És végre eljutottam. Annyira boldog voltam, hogy nem is fájt. :D Na jó egy kicsit. Közben Kata vigyázott a lurkókra. Illetve próbálta lekötni őket. Attila nagyon unatkozott, de azért örült, hogy láthatta, hogy tetoválnak. Ákos is árgus szemekkel figyelte, hogy mi történik velem, két autózás között. :D Nagyon édesek voltak.

Aztán hazafelé megéhezett Attika. Bementünk a piacra, és ott kenyeret kellett venni. Nem volt neki jó ezer péksüti. Nem, neki csakis kenyér kellett. Végül csak meggyőzött, hiszen épp akkor vágtak fel egy gőzölgő óriás kenyeret. :) Azt nagyon lelkesen eszegette hazafelé mindkét gyerek. Meg még mi is Katával. :D Finom volt, nem volt rossz választás. Tud ez a gyerek valamit. :D


Haza értünk. Kata nem sokkal később elment. Jani és Gábor még nagyon dolgoztak. Én kisminkeltem magam. Ákos kialudta magát, és indultunk is fotózásra. Mivel nagy nehezen bizony erre a napra sikerült összehozni Eszterrel a rég áhított fotózást. Stúdióba mentünk végül. :)
Jani elvitt minket, így taxizni sem kellett.
Nagyon jól éreztük magunkat. Attila szeretett szerepelni, úgy pózolgatott, hogy alig lehetett róla természetes képet készíteni. :D  Ákos meg mindent Attila után akart csinálni, de csakis a háttéren kívül. :D Jó volt. Én jól éreztem magam. És a pár kép, amit Eszter előzetesben megmutizott, hát, nincsenek rá szavak.
Gyönyörű gyerekeim vannak. Ez már biztos. :D

A képeket megtekinthetitek az alábbi linken Eszter oldalán. 
http://www.kabocafoto.hu/2012/01/attila-es-akos-elozetes.html

Egy képet mutizok belőle, hogy mire lehet számítani.


Este, mikor haza értünk, fáradt voltam, nagyon. És fájt a lábam is egy kicsikét. Mondhatni elég érzékeny volt. De hihetetlenül jól éreztem magam egész nap. Nagyon jól sikerült nap volt ez. Még sok ilyet szeretnék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése