Ovi váltás, és fejlődés

Kivételesen kedden voltunk a foglalkozáson, mert a hétfőt lemondtuk még vasárnap, hogy ha sztrájkolnának, akkor nem tudunk elmenni.  Végül kedden mentünk. Attila nagyon örült, hogy mehet Judithoz. Alig várta, szinte naponta kérdezte, hogy mikor kell menni. :D

Előbb apához mentünk, leraktuk a babakocsit, aztán elvittem Attilát. Ő azt mondta, hogy ne maradjak ott vele, ő ott marad egyedül. :) Mikor mentem érte, megint nem akart haza jönni. Már fenyegettem mindennel, de csak nyafogott. Végül azért csak el tudtunk indulni. Nagyon jól teljesítette a feladatokat. Kapott házit is. Azt is csinálgatja. És szeret játszani. Minden új játékot meg kell csinálni itthon is. Már van kirakója, tik-tak bummja, és mindenféle játék. Most egeres játékot kell készítsek neki. :)

Nagyon örülök, hogy jól érzi magát ezeken a foglalkozásokon. Remélem, hogy sokat fog tanulni. A foglalkozás után megint vásárolni voltunk. Most Ákos kapott pár új játékot, hogy ne unatkozzon a babakocsiban sem.

A héten elintéztük az oviból kiiratkozást. Igen, Attilát ki kellett venni az óvodából, mert megütötték. Én biztos vagyok benne, mert erről nem szokott ő hazudni. Egy dadus követte el, megpofozták. Lehet, hogy nem erősen ütött, lehet, hogy épp egy kicsit, de az én fiamat ne üsse senki meg, főleg nem az arcán...
Ráadásul pont azt a dadust írta le, aki a párom előtt beszélt olyan módon a gyerekkel, mintha felmosórongy lenne... Ha ezt megengedi a szülők előtt, akkor mit tehet meg, amikor senki sem látja... :S

Persze váltig állította a vezető óvónő, hogy márpedig biztos, hogy Attila nem mond igazat, mert neki ilyen meg olyan rég óta vannak dadusai, és az nem is a csoport dadusa, és .... Engem nem érdekel, hogy mit állítanak, egyértelmű, hogy megütötték, és mivel nem először történt azt hiszem az a minimum, hogy másik oviba íratom a fiamat. Örülök, hogy ezen már túl vagyunk.

Mindennapok

12-én, kedden este volt nálunk anyukám és az öcsém, Norbi. Attila nagyon örült, hogy játszhat Norbival. és Mama is játszott kicsit Ákossal. :)

Másnap újabb látogatónk volt, anyósom. :) Attila nagyon örül mindig, hogy ha jön hozzánk valaki. :)

Aztán Kata elment, és forró váltásban jött haza apa és hozott pár zenész embert is, honlapon dolgoztak. Ricsi teljesen oda van a babákért, hát kicsit dédelgette Ákost. Attila meg Attilával játszott. Nagyon jól érezték magukat. :) Ez egy nagyon jól sikerült nap volt.

A hét többi napján nem történtek nagy dolgok. Attilával rengeteget játszottam, egyre inkább igényli, hogy játszanak vele. A képességfelmérés óta figyelek, hogy úgy játszunk, hogy tudjon tanulni is közben. Már egyre jobban megy neki a kirakózás, és szinezni is próbálunk, csak nem tetszik neki, hogy lassan lahad.
Jó dolog az együtt játszás, viszont így alig mara időm a munkára, és mire ide jutok a gép elé már hulla vagyok. Fáradtan meg nagyon nehéz fogalmazni.
Most is alig emlékszem, hogy mi történt múlt héten, bár a fontosabb események megvannak képekben.

Ákos sajnos megint kakimentes napokat kezdett. :( Pedig azt hittem, hogy most már jó lesz, de nem baj. A lényeg, hogy ha nem kakil, akkor kakiltatom, és olyankor megkönnyebbül, aztán ha tud, megy az magától is, és azért ez megnyugtató tud lenni.

Annyira jó nézni őket, ahogy így összenéznek, mosolyognak egymásra. Ákos nagyon örül, ha meglátja Attilát. Annyira jó érzés figyelni őket. :)

Pénteken apum volt itt. Ő is játszott kicsit a gyerekekkel. :)

Ákos új szokása, hogy a pelust rágcsálja, ha épp nem rágcsálja, akkor a fejére húzza. Van egy kedvenc pelus erre a célra, ami puhább a többinél.

Sajnos vége van az apás hétvégéknek. Apa mostantól megint minden hétvégén koncertezik. :( Szombaton nagyon üres volt a lakás így.

Este viszont együtt fürdettema fúkat. Attilának nagyon tetszett. Nagyon boldog volt, hogy megmoshatta Ákos pocakját, és lábait. :) Ennyire édesek voltak:

Képességfelmérés

Pár napja feltűnt, hogy Attila nem igen szeret rajzolni, és sajnos nem is nagyon megy neki a rajzolás. Mivel nem sokára öt éves lesz, és már csak másfél év van az iskoláig, így kicsit aggódni kezdtem, ezért úgy gondoltam, hogy a legjobb elvinni egy ilyen felmérésre.

Az interneten jól utána néztem, rengeteg hely van, ahová el lehet vinni a gyereket, és árak is vannak szépen. A hozzánk legközelebb lévő ilyen hely nagyon drága, de találtam egyet, ami közel van Gábor munkahelyéhez, és nagyon jó árakkal dolgoznak.

Hétfőn mehettünk is. Délután egyre mentünk, egy kicsit késtünk is, de nem volt gond. Attila eleinte nem akart menni, de aztán nagyon jól érezte magát. Nagyon kedvesek voltak, és jó volt látni, hogy hogyan lehet eljátszani a gyerekkel, hogy lehet vele úgy foglalkozni, hogy azt ő is nagyon élvezze.

Kiderült, hogy nagy gond nincs, nem kell aggódni, csak még nem alakult ki nála a domináns oldal. Ez azt jelenti, hogy nagyobbik fiúnk kétkezes, és még nincs domináns oldala, ezért nem mennek neki a finommotorikus mozgások. Ezért nem tud, és nem is szeret rajzolni, fűzni. De egy kics gyakorlással nagyon jól bele fog rázódni a dolgokba. Azt tudtam még meg, hogy nagyon okos, tanulékony fiúnk van. Ha foglalkozunk vele, nagyon jól fog menni neki a suli.

Ilyen jó eredményre nem számítottam. Azért beírattam egy hónapos foglalkozásra, ártani nem ártunk vele, és Attila nagyon élvezi. Haza sem akart jönni.

Utána bementünk apa munkahelyére. Ott megnéztük, hol lehet tiktakbumm társasjátékot venni, mert abban van egy bomba, amivel játszottak, na az kellett neki, hogy otthon is játszunk vele. Közben vettem gyöngyöket is, amit fűzni tud, és Ákos is kapott meglepit. És ha már ott voltunk a C&A közelében, betértünk, és Ákos és Attila is kapott egy-két ruhát. Magamnak megint nem vettem semmit, de hát nem is kell. :)

Ákos nagyon jól bírta. Evett elég gyakran szerencsére mindenütt meg tudtuk oldani hogy elvonuljunk szopizni. Viszont amikor haza értünk, kicsit nyűgös volt. Nehezen aludt el, de éjjel megint jó baba volt.

Éééés reggelre megint volt termés magától a pelusban, így már nagyon boldog vagyok. Újabb képek. Ezen Ákos Attila régi rugijában van. :)

A dédi

Tegnap itt volt nálunk a dédi. Katával jött. Kata a nagyi, csak Attila annak idején hallotta, hogy Katának szólítjuk, és mivel nem tudta kimondani, hogy nagyi, ezért "Kakának" szólította, később, amikor már megtanult beszélni, akkor is Kata maradt, így ő nem nagyi lesz nálunk, hanem Kata. De nem is zavarja, sőt még örül is neki, hogy nem nagymamának szólítják. ;)

Én nagyon dühös voltam, mert bár tudtam, hogy jönnek, azt egy szóval sem mondta, hogy akkor jönnek, amikor mi felkelünk. Ha Attila nem jár oviba, akkor 9-ig szoktunk aludni. Épp csak felkeltünk, a lakás romokban, és csörög a telefonom, hogy már a HÉV-nél vannak. Azt hittem, felrobbanok, aztán kapkodtam ide-oda, Ákost magamrakötve rohangáltam, mint a mérgezett egér.

Szerencsére sikerült 15 perc alatt kicsit rendbe hozni a lakást, de Attila engedte be őket, akkor még ment a pórszívó. Akkor kapcsoltam ki, amikor beléptek a lakásba. :S :D
Amit anyósom kapott akkor, hát nem lettem volna a helyében. XD De szerencséje volt, hogy nem egyedül volt, mert akkor tuti, hogy ennél jobban lehordom...De vette a lapot, és nem bántódott meg. Viszont mondtam neki, hogy még egy ilyen, és kint marad az ajtó előtt, engem nem érdekel akármit csinál. Nyugodtan szólhatott volna tegnap este, hogy mikor tervezi jönni, vagy akár reggel felhívhatott volna, hogy legyen egy kis időm észhez térni, de nem. :O :S Egyébként is állandóan a telefonon lóg, hol engem, hol a fiát hívja, de ilyenkor nem tudja felvenni a telefont, és ide szólni.

Végül csak megnyugodtam, kávét főzettem vele (negyed kiló kávét bele öntött a filterbe. :S), és elmentem fürdöni amíg itt voltak. Nyugodtan fürödhettem, elég volt kikiabálni, amikor Ákos sírt, hogy vegyék föl. :)

Örültek, hogy vigyázhattak a lurkókra. Kata Attilával repülőzött, Nagyi (a dédi) meg Ákossal foglalkozott. Katáról nincs kép, illetve van, de nem vagyok olyan gonosz, hogy feltegyem, így íme egy pár kép a Nagyiról és Ákosról.

Attila megkapta a Nagyi angyalkájától kapott ajándékokat. Nagyon örült egy nagyobb emeletes buszt kapott. Már régebben szeretett volna ilyet, de mondtam, hogy van elég busza itthon, szóval még egy emeletes is nem kell, erre kapott egyet, és azzal olyan jól eljátszott órákig, hogy egy szavam sem lehetett.

Sajnos nem sokáig maradtak. Pedig azt hittem, hogy legalább a Nagyi itt marad egy kicsit tovább. De ő is ment Katával, így viszont volt időm apának bablevest főzni. ;) Mert utána Attilával és Ákost magamra kötve főztem. Attila kevergetett, krumplit pucolt, segített, amiben tudott. Nagyon édes, nagyon szeretem, amikor így segítget nekem. :)

2010 első hete

Az ünnepek alatt nagyon jó volt, hogy Apa kicsit itthon volt velünk, és még hétvégén is együtt lehettünk. Egyikünk sem várta a hétfőt jó volt, hogy együtt volt a család.

Ákos elkezdte használni a kezecskéit. Már egyértelműen a tárgyakért nyúl, és bár a bal kezét kezdte el használni, nagyon ügyesen próbálkozik mindennel. Ha valamit megkaparint, akkor azt azonnal húzza a szája felé, és két kézzel igyekszik betenni azt a szájába. :D Nagyon édes.

Újabban nagyon sokat gőgicsél, egyedül is mond, és amint a játszószőnyegre rakom már kezd is beszélni az állatkákkal. Készült pár videó is róla az első a második és a harmadik.

Eljött a hétfő is. Apa munkába ment. Attila még itthon maradt egy hétig, mert vissza kellett menni a doktorbácsihoz a kakasával, és névnapja is a héten volt, így ez is egy ajándék volt neki. Ráadásul apának sem akaródzott korábban kelni, hogy elvigye Attilát az oviba. :)

Kedden voltunk mérlegelésen a védőnéninél. Ákos végre megint hízásnak indult, és 5630 g-nak mérték. Azért mondom, hogy ennyinek mérték, mert én itthon 5540 g-ot mértem. De mindegy a lényeg, hogy végre hízik megint, és nem kell agyon aggódnom magam. Már csak azért használom a mérleget, hogy mérjem a súlyát, illetve néha egy-egy szopi előtt megmérem, és utána is, hogy lássam mennyit eszik. Már nem alussza át az éjszakát, de a bal mellemet is elfogadja gyakrabban mint eddig, így többet tud enni. Nem aggódom már annyira, most értem el arra a szintre, hogy megnyugvás, hogy itthon van a mérleg, mert tudom, hogy hízik a fiam.

Most már nem szedünk semmilyen szert a pocira, mert szegény már annyi mindent kapott, de nem igen használt semmi. Egyedül a Normaflore és a Protexin maradt felváltva. Nos ott tartunk, hogy a héten már kétszer volt magától kaki. Tegnap és ma is kakilt. Én nagyon boldog vagyok. Remélem, hogy holnap is lesz termés a pelusban. Bár azért a pukik még néha kínozzák, de legalább tud kakilni, és ez nagyon megnyugtató.

Szerdán voltunk a 3. hónapos oltáson. A szerdai nap elég szomorúra sikeredett. Délelőtt oltatni mentünk. Ákos hős volt. Alig sírt egy keveset, és azt is már amikor kihúzta a doktornő a tűt a lábából. Kiderült, hogy 61 cm magas az úrfi, mert megkértem a védőnőt, hogy azért mérje le, biztosatt az a mérés, mint én a centimmel, és csak 1 cm-t tévedtem pluszba, szóval elég jól mértem. :) Utána indultunk Attilával a doktorbácsihoz. Szegénykémet nagyon sajnáltam, de ő is hősies volt, semmi üvöltés. Nagyon ügyesen, erősen, férfiasan tűrte a fájdalmat.

Attila örömére megebédeltünk a mekiben. Ákos is evett egy keveset jobb híján a pelenkázón etettem meg, de igazából nem zavartta magát. Haza felé még megálltunk hógolyózni. Ez volt a nap fénypontja. Attila imádja a havat, a hógolyózást. Annyira élvezte, hogy az leírhatatlan. Nem is akart haza jönni, pedig már át volt ázva a nadrágja, a harisnyája, mindene csupa víz volt. Hóembert építettünk a ház előtt, és megígértette, hogy csütörtökön is lemegyünk.
Természetesen lementünk, hiszen a névnapja volt.

Nem volt semmi különleges ünneplés. Hétvégére tervezem, hogy lesz valami kis sütizés, és kap nagyobb ajándékot. Végülis kapott előajándéknak, egy hócsúszkát. Szánkót szerettünk volna venni, de nem találtunk, így csak egy műanyag csúszkát vettünk, de azzal is nagyon élvezte a csúszkálást. De végül csak a hógolyózásnál kötöttünk ki. Azt jobban élvezi. Amíg én Ákossal bevásároltam, addig ő apával kint hógolyózott még, aztán irány az otthon.

Ákos most először volt kint, úgy a babakocsiban, hogy a hordozót a babakocsira szereltem, és nem mózesben feküdt. Mostanában már unatkozott a mózesben, ezért vettem elő a hordozót, hogy lásson is valamit a világból. Itthon is jobban szereti, ha kicsit meg van emelve a feje.

Szilveszter

A szilveszter is elég jól sikerült, bár elég rosszul indult. Reggel apum nem jött időben, csak délután ért ide, itthon semmi nem volt a vacsihoz, így elég nehéz volt készülni. Vendégeket vártunk. Aztán gyakorlatilag 5 órától 23 óráig a konyhában voltam számüzetésben. :D De megérte. Nagyon jót ettőnk 8 helyett 10-kor. XD De leglaább tovább kitartott. ;)

Ákos teljesen el volt kényeztetve, bár csak fiúk vették körül, de minden nyekkenésére volt aki szórakoztassa, hintáztassa. Annyira édesen kommunikált a fiúkkal, mosolygott mindenkire. Sajnos amíg én a konyhában voltam, addig kevés kép készült, így sok kép nem készült, de a hangulat volt a lényeg.

Éjfélkor Ákost felébresztettem a fényképezéshez, aztán visszatettem a hintájába és már durmolt is tovább. Attila is elaludt negyed órával éjfél előtt, őt is ébresztettük, mert egész nap azt a pillanatot várta, amikor már pezsgőzhetünk. Nagyon boldog volt, hogy koccinthatott. :)

Vendégeink a barátaink voltak. Robival és Csabival már hagyományosan együtt szilveszterezünk. Cstlakozott még Snake(Laci), párom és Attika játszótársa (internetes játékokon szoktak játszani). És 1 óra után még egy játszótárs csatlakozott hozzánk, DSR (Zoli). Éjfélkor megnéztük a tűzijátékokat. Nagyon jó volt itt a 8. emeleten sokat láttunk. Nagyon tetszett mindenkinek. Attila hajnali 2-ig bírta az éjszakázást, aztán kidőlt. Átvittük a kicsi szobába, és akkor Ákost is betettem a bölcsőjébe, hogy nyugodtan aludjanak.

Reggelig tartot a buli. Utolsó vendégünk kora délután ment el. Nagyon jó volt beszélgetni velük, és mindkét fiúnk jól érezte magát nagyon. :) Még az étel is elég jól sikerült, a mákosgubát gyakorlatilag felfalták, így tényleg minden jól sikerült. :)

Képek:

Karácsony

Eddig minden évben az angyalka hozta a karácsonyfát és a Jézuska az ajándékokat. De idén Attila úgy szerette volna, hogy együtt díszítsük a fát, és az ajándékokat majd az angyalka és a Jézuska elintézik. :)

Sajnos az idén egyik barátunk hozta a fát nekünk. Hát nem is lett az igazi a fa. Pedig elmondtuk neki, hogy milyet szeretnénk, csak ő is mással félretetett magának egyet, és kaptunk végül egy kicsi fát, ami ráadásul jó tömzsi is. Magas fát szerettünk volna olyan igazi karácsonyfa alakút. Apa is megküzdött az aljával, hogy belefaragja a talpba, így mindenkinek okozott bosszúságot, de semmi gond. Tanultunk az esetből. XD

A fadíszítés nagyon jól sikerült. Igazi karácsonyi hangulat volt, sajnálom, hogy képek nem készültek, de jövőre majd az is lesz. 24-én kora délután díszítettünk, közben én még főztem a vacsit. Mikor kész lettem, megterítettem az asztalt, és megvacsoráztunk. Utána találtuk meg az ajándékokat a fa alatt. Attila először csak Ákos játszószőnyegét fedezte fel, és kérdezgette, hogy ez meg mi? Aztán nagy öröm volt, mikor tudatosult benne, hogy itt járt az angyalka. :)))

Itt és itt találhatóak a karácsonyi videóink.

Az ajándékoknak mind nagyon örültünk.

Pár kép a karácsonyozásról:

Másnap csak négyesben voltunk itthon, pihiztünk egy kicsit. Játszottunk a játékkonzollal, jót szórakoztunk. Aztán 26-án jöttek a papáék is látogatóba. Jól éreztük magunkat, beszélgettünk, ajándékoztunk, játszottunk.

Attika a papáéktól bűvészkészletet, repülő robotot, távirányítós kisautókat, és kis repülő tárgyakat kapott. :) Katának és Papának ő adta oda az ajándékokat.

A legnyerőbb talán a bűvészkészlet volt. Attila nagyon aranyosan bűvészkedett nekünk. :)

Ákos is kapott csörgőket, játékokat, bár az abszolutnyerő a játszószőnyege volt, hiszen nagyon tetszett neki a tükör, és ma már ütögeti a figurákat rajta. Egyszerűen imádja. :)

És pár kép, a többi kép az albumban.