2010. január 9., szombat

A dédi

Tegnap itt volt nálunk a dédi. Katával jött. Kata a nagyi, csak Attila annak idején hallotta, hogy Katának szólítjuk, és mivel nem tudta kimondani, hogy nagyi, ezért "Kakának" szólította, később, amikor már megtanult beszélni, akkor is Kata maradt, így ő nem nagyi lesz nálunk, hanem Kata. De nem is zavarja, sőt még örül is neki, hogy nem nagymamának szólítják. ;)

Én nagyon dühös voltam, mert bár tudtam, hogy jönnek, azt egy szóval sem mondta, hogy akkor jönnek, amikor mi felkelünk. Ha Attila nem jár oviba, akkor 9-ig szoktunk aludni. Épp csak felkeltünk, a lakás romokban, és csörög a telefonom, hogy már a HÉV-nél vannak. Azt hittem, felrobbanok, aztán kapkodtam ide-oda, Ákost magamrakötve rohangáltam, mint a mérgezett egér.

Szerencsére sikerült 15 perc alatt kicsit rendbe hozni a lakást, de Attila engedte be őket, akkor még ment a pórszívó. Akkor kapcsoltam ki, amikor beléptek a lakásba. :S :D
Amit anyósom kapott akkor, hát nem lettem volna a helyében. XD De szerencséje volt, hogy nem egyedül volt, mert akkor tuti, hogy ennél jobban lehordom...De vette a lapot, és nem bántódott meg. Viszont mondtam neki, hogy még egy ilyen, és kint marad az ajtó előtt, engem nem érdekel akármit csinál. Nyugodtan szólhatott volna tegnap este, hogy mikor tervezi jönni, vagy akár reggel felhívhatott volna, hogy legyen egy kis időm észhez térni, de nem. :O :S Egyébként is állandóan a telefonon lóg, hol engem, hol a fiát hívja, de ilyenkor nem tudja felvenni a telefont, és ide szólni.

Végül csak megnyugodtam, kávét főzettem vele (negyed kiló kávét bele öntött a filterbe. :S), és elmentem fürdöni amíg itt voltak. Nyugodtan fürödhettem, elég volt kikiabálni, amikor Ákos sírt, hogy vegyék föl. :)

Örültek, hogy vigyázhattak a lurkókra. Kata Attilával repülőzött, Nagyi (a dédi) meg Ákossal foglalkozott. Katáról nincs kép, illetve van, de nem vagyok olyan gonosz, hogy feltegyem, így íme egy pár kép a Nagyiról és Ákosról.

Attila megkapta a Nagyi angyalkájától kapott ajándékokat. Nagyon örült egy nagyobb emeletes buszt kapott. Már régebben szeretett volna ilyet, de mondtam, hogy van elég busza itthon, szóval még egy emeletes is nem kell, erre kapott egyet, és azzal olyan jól eljátszott órákig, hogy egy szavam sem lehetett.

Sajnos nem sokáig maradtak. Pedig azt hittem, hogy legalább a Nagyi itt marad egy kicsit tovább. De ő is ment Katával, így viszont volt időm apának bablevest főzni. ;) Mert utána Attilával és Ákost magamra kötve főztem. Attila kevergetett, krumplit pucolt, segített, amiben tudott. Nagyon édes, nagyon szeretem, amikor így segítget nekem. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése