2011. március 27., vasárnap

Még mindig itthon

Attila meggyógyult a skarlátból. Ákos sem fájlalta már a fülét, gondoltam elmegyek hétfőn az orvosunkhoz, hogy adjon igazolást.
Hétfőn nem ért rá háromnegyed 10-kor megvizsgálni, mert sietős dolga volt, 10-ig van rendelés. Ok mondom, jövünk kedden. Akkor közölte, hogy Attilának biztos nem skarlátja volt... Néztem nagyot. Elmondtam neki a tüneteket, a nyelv, a láz, a pöttyök, a hámlás. A hámlást látta is, arra azt mondta, az nem a skarláttól van. Az ujjbegyein jött le a bőr, alatta jó piros friss bőr, mint az előző skarlátnál is. Megjegyzem, akkor is hasonlóan hámlott a tenyere, illetve ujjbegye. A tenyerén alig volt hámlás. De hát a nyelve egyértelműen skarlátra utalt. De mindegy legyen igaza. A lényeg, hogy jól van már, mehet oviba. Ákosnak magas láza volt hétfő délután óta. Valószínűleg valami vírust kaphatott el a váróban. Oh hát nagyon boldog voltam ettől a tudattól. Jól van mondom. Még másfél napig volt lázas aztán elmúlt. Vártam a pöttyöket, de nem háromnapos láz volt, mert a pöttyök elmaradtak. Fogalmam nincs, mi lehetett, hogy 38,5 fokos láza volt majd 3 napig. És mindenféle más tünet nélkül, aztán meg csak úgy elmúlt.


Közben itthon előkerültek az építőkockák, és nagyon lelkesen játszottak a gyerekek velük. Attila meg egyre jobban tud együtt játszani Ákossal. Egyik este annyira hangosak voltak, kacagtak, sikítoztak, mintha egy egész csapat óvodás rohangált volna  a lakásban. Nagyon jó volt így játszani látni őket. Ezt másnap is megismételték szerencsére. Olyan édesek ilyenkor. :)

Végül úgy döntöttünk, hogy a héten már ne menjen oviba, hagyjuk a szervezetét kicsit regenerálódni. Most remélem, megint nagyon várja az óvodát. :)

Guitar Hero

Miután apa végre haza ért Olaszországból. Nem ment be dolgozni, mivel későn értek haza, és nagyon fáradt volt. Megbeszélte a főnökével, ha így érnek haza, nem megy dolgozni. Így itthon volt. Nagyon örültek neki a fiúk. Mindketten nagyon várták már haza apát. Hát még én.
Egyszer csak Ákos odavitte apának az xbox irányítóját. Apa bekapcsolta és elkezdtek gitározni. Ákos nagyon boldog volt, és büszke magára. Apa meg azért volt boldog, hogy megértették egymást. :D

Később Attila is csatlakozott a játékhoz apát kitúrva, mivel egyik gitárunk kölcsönben van, csak ketten tudnak játszani, de hatalmas előadást rendezett Attila és Ákos sem veti meg a zenét. :)

2011. március 17., csütörtök

Fogzás

Örvendetes hírt kell közölnöm. Megjelent az utolsó vámpír foga is Ákosnak, már érezhető az ínyben, tehát az én értékelésem szerint kibújt. De még mindig nagyon folyik Ákos nyála. Így nem tudom, hogy még azért, mert valóban nőnek még a fogak, vagy azért mert már megindultak a hátsó rágók. Azért jó lenne, ha most lenne egy ki szünet. :)

Március 15

Hétfőn reggel Ákos sírva ébredt, és 3 órán keresztül csak nyűglődött, sírt, csak kézben akart lenni, de ott sem volt jó neki. Adtam végül neki fájdalomcsillapítót. A fülére gyanakodtam, de pukizott is. És ugye még a fogakkal is küzdöttünk. Nem tudtam, mi lehet a baj. Aludt egy nagyot, és olyan boldogan ébredt, hogy azt hittem, bármi is volt az, vége.
Az ügyeleti időt átaludta, így nem mentünk le. Viszont 6 órával a gyógyszer bevétele után, megint kezdődött a nyűglődés. Megint kapott gyógyszert, és mintha semmi baj nem lenne. De egyre inkább a füle volt gyanús. Azt piszkálgatta, de mivel máskor is szokta, és a fülkagylóját tekergette, nem a lyukba nyúlkált, nem volt egyértelmű, mi is a baj.
Kedd reggel viszont mentünk az ügyeletre, és akkorra már nagyon valószínűvé vált, hogy a füle a ludas. (Nekem meg lelkiismeret furdalásom volt, mert nem szívtam eléggé az orrát.) Végül is nem tudom, hogy mitől, de valóban a füle fájt. Azt mondta a doktornő, hogy erezett, és még nincs nagy baj. Írt fel orrcseppet, meg cataflamot. Na ez az amit nem adok. Már csak azért sem, mert a Nurofenre jól reagál, nem akarom azzal terhelni a szervezetét. Elolvastam a betegtájékoztatót, aminek a fele kb a mellékhatásokból állt. Tegnap még azért próbáltam azt adni, de estére nagyon nyűgös lett. Mintha a hasát fájlalta volna. Megijedtem, ma vissza is tértünk a jól bevált fájdalomcsillapítóhoz. Meg a fülébe csepegtetünk egy vény nélkül kapható fülcseppet. Holnap megyünk a saját doktornéninkhez, kíváncsi vagyok, ő mit fog mondani.

Olyan szép idő volt, hétágra sütött a nap, így felhívtam Katát (nagyi), hogy mit nem megyünk-e mégis el megnézni a koronát a Parlamentbe. Az ünnep alkalmából bejelentkezés nélkül lehetett bemenni. Attila sem fertőző elvileg, Ákosnak meg a fájdalmon (ami ugye a gyógyszer miatt nem zavarta) kívül más baja nem volt, és már a sok nap bezártság, és apanélküliség után jó érzés volt kint lenni. (Apa a szokásos koncertezések után Olaszországban koncertezett. Így szerdán ért csak haza este. Nagyon nehéz volt nélküle.)

Elszaladtunk az ügyeletes gyógyszertárba, kiváltottam a gyógyszereket, és mentünk is a parlamenthez, ahol akkora sor állt, hogy csak ámultunk, bámultunk, a sor végére sétálni is megerőltető volt már. :D A parlament jobb oldali bejáratától a parlament előtti teret körbe állva a Duna partig állt a sor. Vagyis nem tudom, hogy ott pontosan meddig, mert a metró bejárattal szemben úgy döntöttünk, mi nem állunk a sor végére. :D Esélytelennek éreztük a bejutást. :)

Így elindultunk a papát megkeresni. Közben jó, hogy gyalog mentünk, mert nem ott volt, ahol megbeszéltük. :) Elsétáltunk egy megemlékezésre. Ahol nem maradtunk sokat, mivel Ákos egy perc álldogálás után ki akart szállni a kocsiból. Érdekes mód, ha boltban állok meg vele, nincs gond, de máshol, már azonnal jönne is ki. Ki is engedném, ha nem lenne egy szabaduló művész, mert pillanatok alatt el tud tűnni... Annyi ember között, meg nem lett volna jó dolog, ha elrohangál, így sétáltunk, és etetni próbáltam, de nem akart enni.
A megemlékezés végére visszasétáltunk. Papát is megleltük és sétálva elindultunk étterembe. Ettünk mindannyian, majd haza jöttünk. :) Rendesen el voltunk fáradva mindannyian. Fürdés után azonnal kidőltünk. :)

2011. március 16., szerda

Skarlát ismét

Szombaton kipihenten ébredtünk mindannyian. Attila még mindig nem érezte magát nagyon jól. Meleg is volt. Viszont ahogy kinyitotta a száját, hogy beadjam a lázcsillapítót neki, megláttam a nyelvét. Fehér volt a lepedéktől. Azonnal fogmosást rendeltem el. Ahogy letisztult a nyelve, egyértelműen megjelent a jellegzetes skarlátos nyelv. Azonnal rohantunk az ügyeletre. Ahol mondta a doktornő, hogy valóban skarlátos, és a gyógyszer, amit kapott nagyon jó rá. Huh! Bevásároltunk, és haza jöttünk. :)

Most nem fényképeztem le a nyelvét, illetve le volt merülve a gép, egy képet tudtam csinálni, de az elég homályos. Ha valakit érdekel, az előző képet visszakeresheti. 2009-ben volt valamikor skarlátos. Kiütések most sem nagyon voltak a testén. Nem az a vörös. Több apró, láthatatlan pötty volt a bőrén, de az akár a szárazságtól is lehetett. A nyelvét viszont fotózom szerintem ismét.

Miután haza értünk a dokitól még egy kicsit rosszul érezte magát, de pár óra múlva már úgy rohangált, mint akinek semmi baja sincs. Azóta is olyan. Étvágya is visszatért. Azt szoktam mondani, Attila jól van, csak skarlátos. :D De valóban így van. A gyógyszert szedni kell, de már semmi baja.

Cirkusz


A hét elején eldöntöttem, hogy pénteken cirkuszba kéne menni, legalábbis 13-ig, mert addig volt műsoron a Nosztalgia cirkusz előadás, amit meg szerettem volna nézni a gyerekekkel. Az oviban láttam egy plakáton, hogy épp mi megy a cirkuszban. :)
Sajnos mivel apának most hosszú hétvégén koncertsorozata volt. Ráadásul most játszottak Olaszországban is, így ő nem jöhetett velünk. De szóltam a keresztapának, aki szabin volt, és hívtam barátnőmet, Diát is. Lefoglaltam, és megvettem a jegyeket. A honlapon nem találtam olyan foglalási lehetőséget, ahol nem kellett kifizetni a jegyeket. Sajnos igazán jó helyet nem is találtam már. Elég későnek bizonyult a foglalás.

Viszont csütörtökön Attila estére rosszul érezte magát, belázasodott. És éjjel hányt is. Reggel elmentünk dokihoz. Ő mondta, hogy mandulagyulladás. Nem a saját dokinknál voltunk, mert az internetről néztük meg, hogy rendel a doktornő, és ott fordítva volt feltüntetve... :S De úgy sem tudtam volna délután visszamenni a cirkusz miatt, így megvizsgálta a másik orvos.
Írt fel neki antibiotikumot. Közben a lázát próbáltam lenyomni. Nagyon magasra nem ment fel, de Attila nagyon rosszul érezte magát, fájt a torka, és étvágya nem is volt. Bár nem is csoda... Délutánra azért eléggé összeszedte magát.

Elmentünk a cirkuszba, nagyon jól érezte magát, nagyon tetszett neki az előadás. Viszont a végére megint kezdett rosszabbul lenni, de azért sikerült egy gyors vacsi után haza jönnünk bkv-val. :) Nagyon hősiesen viselkedett, és nagyon jól is érezte magát. Viszont miután haza értünk mindkét gyerek gyorsan kidőlt.




Ákos egész nap nem aludt. Igaz később keltünk, de így is dél-egy körül már aludnia kellett volna. Ehhez képest még 3-kor is fent volt. :) Az elején még tartottam attól, hogy baj lesz, mert leülni nem akart. Viszont amint lekapcsolták a fényeket az ölembe vettem, és nagyon szépen ült. Közben pattogatott kukoricát majszolt és közben az elefántos műsoron elaludt. Végig aludta a szünetet, aztán az előadás vége felé felébredt, és ő is ámulva nézte a lovasok műsorát. :)
Egyszóval leszámítva, hogy Attila rosszul volt, nagyon jól sikerült nap volt. Nagyon élvezte mindkét fiú a cirkuszt.

Mini tali

Március 8-án végre találkoztunk Zolikával és Glóriával. Már nagyon hiányzott a sok mászkálás, beszélgetés. :) Megkaptuk a rendelt házi sajtot, és mézet. Ami igen fincsi. Alig várom, hogy újra rendelhessek. Már a lefagyasztott felet is elővettem, sőt már abból is alig van. :) Most mennem is kell a hűtőhöz. :D
Attila is alig várta, hogy menjünk. Egyrészt Zolika hiányzott neki, másrészt meg a másik játszóházat bezárták, így játszóház hiánya is volt.
Ő persze egyik játszóházból a másikba ment. Sokat nem fényképeztem, csak amikor két másik kismami is csatlakozott hozzánk, átvenni a mézet, sajtot. Összeeresztettük a gyerekeket.Öröm volt őket nézni. :) Bár nagyon szerettek volna megszökni, azért egymással is kommunikáltak már. :D
A fiúk rendesen klikkesedtek kizárva szegény Esztert, de persze azért őt is bevették a buliba néha. Aztán mi ettünk is egyet, mert rendesen meg voltunk késve az uzsival.



És íme egy videó is a találkáról: