Még mindig itthon

Attila meggyógyult a skarlátból. Ákos sem fájlalta már a fülét, gondoltam elmegyek hétfőn az orvosunkhoz, hogy adjon igazolást.
Hétfőn nem ért rá háromnegyed 10-kor megvizsgálni, mert sietős dolga volt, 10-ig van rendelés. Ok mondom, jövünk kedden. Akkor közölte, hogy Attilának biztos nem skarlátja volt... Néztem nagyot. Elmondtam neki a tüneteket, a nyelv, a láz, a pöttyök, a hámlás. A hámlást látta is, arra azt mondta, az nem a skarláttól van. Az ujjbegyein jött le a bőr, alatta jó piros friss bőr, mint az előző skarlátnál is. Megjegyzem, akkor is hasonlóan hámlott a tenyere, illetve ujjbegye. A tenyerén alig volt hámlás. De hát a nyelve egyértelműen skarlátra utalt. De mindegy legyen igaza. A lényeg, hogy jól van már, mehet oviba. Ákosnak magas láza volt hétfő délután óta. Valószínűleg valami vírust kaphatott el a váróban. Oh hát nagyon boldog voltam ettől a tudattól. Jól van mondom. Még másfél napig volt lázas aztán elmúlt. Vártam a pöttyöket, de nem háromnapos láz volt, mert a pöttyök elmaradtak. Fogalmam nincs, mi lehetett, hogy 38,5 fokos láza volt majd 3 napig. És mindenféle más tünet nélkül, aztán meg csak úgy elmúlt.

Közben itthon előkerültek az építőkockák, és nagyon lelkesen játszottak a gyerekek velük. Attila meg egyre jobban tud együtt játszani Ákossal. Egyik este annyira hangosak voltak, kacagtak, sikítoztak, mintha egy egész csapat óvodás rohangált volna  a lakásban. Nagyon jó volt így játszani látni őket. Ezt másnap is megismételték szerencsére. Olyan édesek ilyenkor. :)

Végül úgy döntöttünk, hogy a héten már ne menjen oviba, hagyjuk a szervezetét kicsit regenerálódni. Most remélem, megint nagyon várja az óvodát. :)

Guitar Hero

Miután apa végre haza ért Olaszországból. Nem ment be dolgozni, mivel későn értek haza, és nagyon fáradt volt. Megbeszélte a főnökével, ha így érnek haza, nem megy dolgozni. Így itthon volt. Nagyon örültek neki a fiúk. Mindketten nagyon várták már haza apát. Hát még én.
Egyszer csak Ákos odavitte apának az xbox irányítóját. Apa bekapcsolta és elkezdtek gitározni. Ákos nagyon boldog volt, és büszke magára. Apa meg azért volt boldog, hogy megértették egymást. :D

Később Attila is csatlakozott a játékhoz apát kitúrva, mivel egyik gitárunk kölcsönben van, csak ketten tudnak játszani, de hatalmas előadást rendezett Attila és Ákos sem veti meg a zenét. :)

Fogzás

Örvendetes hírt kell közölnöm. Megjelent az utolsó vámpír foga is Ákosnak, már érezhető az ínyben, tehát az én értékelésem szerint kibújt. De még mindig nagyon folyik Ákos nyála. Így nem tudom, hogy még azért, mert valóban nőnek még a fogak, vagy azért mert már megindultak a hátsó rágók. Azért jó lenne, ha most lenne egy ki szünet. :)

Március 15

Hétfőn reggel Ákos sírva ébredt, és 3 órán keresztül csak nyűglődött, sírt, csak kézben akart lenni, de ott sem volt jó neki. Adtam végül neki fájdalomcsillapítót. A fülére gyanakodtam, de pukizott is. És ugye még a fogakkal is küzdöttünk. Nem tudtam, mi lehet a baj. Aludt egy nagyot, és olyan boldogan ébredt, hogy azt hittem, bármi is volt az, vége.
Az ügyeleti időt átaludta, így nem mentünk le. Viszont 6 órával a gyógyszer bevétele után, megint kezdődött a nyűglődés. Megint kapott gyógyszert, és mintha semmi baj nem lenne. De egyre inkább a füle volt gyanús. Azt piszkálgatta, de mivel máskor is szokta, és a fülkagylóját tekergette, nem a lyukba nyúlkált, nem volt egyértelmű, mi is a baj.
Kedd reggel viszont mentünk az ügyeletre, és akkorra már nagyon valószínűvé vált, hogy a füle a ludas. (Nekem meg lelkiismeret furdalásom volt, mert nem szívtam eléggé az orrát.) Végül is nem tudom, hogy mitől, de valóban a füle fájt. Azt mondta a doktornő, hogy erezett, és még nincs nagy baj. Írt fel orrcseppet, meg cataflamot. Na ez az amit nem adok. Már csak azért sem, mert a Nurofenre jól reagál, nem akarom azzal terhelni a szervezetét. Elolvastam a betegtájékoztatót, aminek a fele kb a mellékhatásokból állt. Tegnap még azért próbáltam azt adni, de estére nagyon nyűgös lett. Mintha a hasát fájlalta volna. Megijedtem, ma vissza is tértünk a jól bevált fájdalomcsillapítóhoz. Meg a fülébe csepegtetünk egy vény nélkül kapható fülcseppet. Holnap megyünk a saját doktornéninkhez, kíváncsi vagyok, ő mit fog mondani.

Olyan szép idő volt, hétágra sütött a nap, így felhívtam Katát (nagyi), hogy mit nem megyünk-e mégis el megnézni a koronát a Parlamentbe. Az ünnep alkalmából bejelentkezés nélkül lehetett bemenni. Attila sem fertőző elvileg, Ákosnak meg a fájdalmon (ami ugye a gyógyszer miatt nem zavarta) kívül más baja nem volt, és már a sok nap bezártság, és apanélküliség után jó érzés volt kint lenni. (Apa a szokásos koncertezések után Olaszországban koncertezett. Így szerdán ért csak haza este. Nagyon nehéz volt nélküle.)

Elszaladtunk az ügyeletes gyógyszertárba, kiváltottam a gyógyszereket, és mentünk is a parlamenthez, ahol akkora sor állt, hogy csak ámultunk, bámultunk, a sor végére sétálni is megerőltető volt már. :D A parlament jobb oldali bejáratától a parlament előtti teret körbe állva a Duna partig állt a sor. Vagyis nem tudom, hogy ott pontosan meddig, mert a metró bejárattal szemben úgy döntöttünk, mi nem állunk a sor végére. :D Esélytelennek éreztük a bejutást. :)

Így elindultunk a papát megkeresni. Közben jó, hogy gyalog mentünk, mert nem ott volt, ahol megbeszéltük. :) Elsétáltunk egy megemlékezésre. Ahol nem maradtunk sokat, mivel Ákos egy perc álldogálás után ki akart szállni a kocsiból. Érdekes mód, ha boltban állok meg vele, nincs gond, de máshol, már azonnal jönne is ki. Ki is engedném, ha nem lenne egy szabaduló művész, mert pillanatok alatt el tud tűnni... Annyi ember között, meg nem lett volna jó dolog, ha elrohangál, így sétáltunk, és etetni próbáltam, de nem akart enni.
A megemlékezés végére visszasétáltunk. Papát is megleltük és sétálva elindultunk étterembe. Ettünk mindannyian, majd haza jöttünk. :) Rendesen el voltunk fáradva mindannyian. Fürdés után azonnal kidőltünk. :)

Skarlát ismét

Szombaton kipihenten ébredtünk mindannyian. Attila még mindig nem érezte magát nagyon jól. Meleg is volt. Viszont ahogy kinyitotta a száját, hogy beadjam a lázcsillapítót neki, megláttam a nyelvét. Fehér volt a lepedéktől. Azonnal fogmosást rendeltem el. Ahogy letisztult a nyelve, egyértelműen megjelent a jellegzetes skarlátos nyelv. Azonnal rohantunk az ügyeletre. Ahol mondta a doktornő, hogy valóban skarlátos, és a gyógyszer, amit kapott nagyon jó rá. Huh! Bevásároltunk, és haza jöttünk. :)

Most nem fényképeztem le a nyelvét, illetve le volt merülve a gép, egy képet tudtam csinálni, de az elég homályos. Ha valakit érdekel, az előző képet visszakeresheti. 2009-ben volt valamikor skarlátos. Kiütések most sem nagyon voltak a testén. Nem az a vörös. Több apró, láthatatlan pötty volt a bőrén, de az akár a szárazságtól is lehetett. A nyelvét viszont fotózom szerintem ismét.

Miután haza értünk a dokitól még egy kicsit rosszul érezte magát, de pár óra múlva már úgy rohangált, mint akinek semmi baja sincs. Azóta is olyan. Étvágya is visszatért. Azt szoktam mondani, Attila jól van, csak skarlátos. :D De valóban így van. A gyógyszert szedni kell, de már semmi baja.

Cirkusz

A hét elején eldöntöttem, hogy pénteken cirkuszba kéne menni, legalábbis 13-ig, mert addig volt műsoron a Nosztalgia cirkusz előadás, amit meg szerettem volna nézni a gyerekekkel. Az oviban láttam egy plakáton, hogy épp mi megy a cirkuszban. :)
Sajnos mivel apának most hosszú hétvégén koncertsorozata volt. Ráadásul most játszottak Olaszországban is, így ő nem jöhetett velünk. De szóltam a keresztapának, aki szabin volt, és hívtam barátnőmet, Diát is. Lefoglaltam, és megvettem a jegyeket. A honlapon nem találtam olyan foglalási lehetőséget, ahol nem kellett kifizetni a jegyeket. Sajnos igazán jó helyet nem is találtam már. Elég későnek bizonyult a foglalás.

Viszont csütörtökön Attila estére rosszul érezte magát, belázasodott. És éjjel hányt is. Reggel elmentünk dokihoz. Ő mondta, hogy mandulagyulladás. Nem a saját dokinknál voltunk, mert az internetről néztük meg, hogy rendel a doktornő, és ott fordítva volt feltüntetve... :S De úgy sem tudtam volna délután visszamenni a cirkusz miatt, így megvizsgálta a másik orvos.
Írt fel neki antibiotikumot. Közben a lázát próbáltam lenyomni. Nagyon magasra nem ment fel, de Attila nagyon rosszul érezte magát, fájt a torka, és étvágya nem is volt. Bár nem is csoda... Délutánra azért eléggé összeszedte magát.

Elmentünk a cirkuszba, nagyon jól érezte magát, nagyon tetszett neki az előadás. Viszont a végére megint kezdett rosszabbul lenni, de azért sikerült egy gyors vacsi után haza jönnünk bkv-val. :) Nagyon hősiesen viselkedett, és nagyon jól is érezte magát. Viszont miután haza értünk mindkét gyerek gyorsan kidőlt.

Ákos egész nap nem aludt. Igaz később keltünk, de így is dél-egy körül már aludnia kellett volna. Ehhez képest még 3-kor is fent volt. :) Az elején még tartottam attól, hogy baj lesz, mert leülni nem akart. Viszont amint lekapcsolták a fényeket az ölembe vettem, és nagyon szépen ült. Közben pattogatott kukoricát majszolt és közben az elefántos műsoron elaludt. Végig aludta a szünetet, aztán az előadás vége felé felébredt, és ő is ámulva nézte a lovasok műsorát. :)
Egyszóval leszámítva, hogy Attila rosszul volt, nagyon jól sikerült nap volt. Nagyon élvezte mindkét fiú a cirkuszt.

Mini tali

Március 8-án végre találkoztunk Zolikával és Glóriával. Már nagyon hiányzott a sok mászkálás, beszélgetés. :) Megkaptuk a rendelt házi sajtot, és mézet. Ami igen fincsi. Alig várom, hogy újra rendelhessek. Már a lefagyasztott felet is elővettem, sőt már abból is alig van. :) Most mennem is kell a hűtőhöz. :D
Attila is alig várta, hogy menjünk. Egyrészt Zolika hiányzott neki, másrészt meg a másik játszóházat bezárták, így játszóház hiánya is volt.
Ő persze egyik játszóházból a másikba ment. Sokat nem fényképeztem, csak amikor két másik kismami is csatlakozott hozzánk, átvenni a mézet, sajtot. Összeeresztettük a gyerekeket.Öröm volt őket nézni. :) Bár nagyon szerettek volna megszökni, azért egymással is kommunikáltak már. :D
A fiúk rendesen klikkesedtek kizárva szegény Esztert, de persze azért őt is bevették a buliba néha. Aztán mi ettünk is egyet, mert rendesen meg voltunk késve az uzsival.

És íme egy videó is a találkáról:

Tavasz várás

Attila már két hetet is oviba járt. Nagyon vártuk már a jó időt, bár látszott, hogy közeleg a tavasz, mégsem akart eljönni. Ezért sokat játszottunk bent ovi után. Azért még játszón is voltunk.

Ákos is megkapta a 15 hónapos oltást. Szegény annyira sírt. Én azt hittem a szívem szakad meg. Bár én fogtam le, de egy asztalon ült, majd feküdt, és a doktornéni, védőnéni is fogta a kezét és a lábát. Még így is rúgott egyet. Nagyon haragos volt utána. És nagyon meg is volt ijedve. Szegénykémet nagyon sajnáltam. Szerencsére a mellékhatásokból nem volt csak egy kis nátha. Szerencsére nem lázasodott be.Viszont a nátha nagyon sokáig elhúzódott.
Persze hogy a legjobb játék a doboz. :D Nem is értem, minek van ennyi játék itthon. Hiszen valóban ezzel lehet a legjobbat játszani. A gond az, hogy Ákosnak még igen balesetveszélyes, bár Attila is borult vele. :)

A másik kedvenc játék viszont a függöny. Ezt Attila is ugyanígy játszotta ekkor korában. Imádta nagyon ő is. :)

Névnap

A február nem csak rövid hónap, de két névnapunk is van a hónapban. Ráadásul egymást követő két nap. 26-án nekem van névnapom. 27-én meg Ákos ünnepel. Így tortasütés volt a program, egy csupa csoki tortát választottam. Receptje a konyhai blogomban.

A lényeg, hogy Ákosnak nagyon ízlett a torta. Csak úgy leste, hogy ki mikor eszik, honnan tud még csenni egy kicsit. :D Attilától is sikerült lopnia. Bár akkor még Attila nem bánta, de később kiderült, hogy ez a torta még neki is ízlett. :)

Ákos kapott egy kormány szimulátort névnapjára Katától és Papától. Meg egy brüm-brüm kisautós pályát. Olyasmi, mint a golyótorony, csak itt autó gurul le rajta, és zenél, brümmög közben.  :) Nagyon jó kis játék. Mindkettő nagyon tetszett mindkét gyerkőcnek. :D

Én meg könyveket kaptam apától. :) Csupa gyöngyös könyv, van mit tanulnom. :)

Utánozás

Ákos rengeteget tanul Attilától. A fegyverekkel való játékot is tőle tanulta. De amit Attila elkezd, azt neki is ki kell próbálnia. Így történt, hogy a napokban együtt doboltak. :)

Szerencsére egyre többször játszanak együtt is. Nem csak egymás játékait szednék el. :D És persze azt is meg kell tanulni, hogyan pakolják el a játékokat. Egyik nap építőkockákkal játszottak. Én meg csak arra lettem figyelmes, hogy hatalmas a csönd. Ugye ez általában nem jelent jót, de amikor megnéztem, mit is csinálhat Ákos, ez a kép fogadott. Néha azért nem csak rosszat jelent. :D Úgy 20 percet bíbelődött el a kockák ki és bepakolásával. Aztán persze végül mégis én pakoltam el a nap végén. :D

És büntetés. Attilánál sarokba ültetés a bünti, ha valami rosszat csinálna. És elég jól beválik ez a rendszer. Bár csak hosszútávon. :)
A lényeg, hogy mostanában azért nehézséget okoz az igazi büntetés, mert Ákos ilyenkor (akkor is ha ellene követett el valami rosszaságot a bátyó) mélyen együtt érző. Legtöbbször simogatja, néha csapkodja a fejét, vagy oda megy játszani. De olyan is előfordul, hogy leül mellé. Ebben az esetben meg még sírt is. :D

Szókincs, fejlődés

Egy külön bejegyzést szentelnék Ákos szókincsének. Bár nem túl bő. És nem a helyhiány miatt. De mégis csak fejlődés van kérem ebben is. :)

Először megemlíteném, hogy most már egyértelműen énekel. A könnyebb dallamokat, mint a hinta-palinta egyértelműen leutánozza, elénekli. Ezen kívül saját dallamokat talál ki, és azt énekeli. Ilyen a nánáná?nánáná. Mintha kérdés felelet lenne. Nagyon érdekes. Fel kellene vennem, de még nem sikerült. :( De nagyon örülök, hogy énekelget. Mostanában több népzenét hallgatunk, hogy tanulgassa azt is. :)
Hát persze, hogy kimaradt egy-két dolog, ezeket írom pirossal. :)
 
Szókincse:
Anya
Apa
cc(=cici, vagy víz, mikor mire mutat. De most észre vettem, hogy kezdi kicsit másként kiejteni mikor vizet kér)
Ka-ka/ke-ke(mikor hogy sikerül =KELL, lehet kérek, bár ezt inkább én szeretném így érteni.:D) A ka-ka után inkább a hűtőt célozza meg. Eleinte a túró rudival azonosítottam, de rájöttem, hogy nem feltétlenül, hiszen sokszor nem azt kér a hűtőből. Az biztos, ha ezt hallom felállok, és vezet, mutatja mi kell.
Most tanultunk, hogy a keksz az keksz, és mintha most már ke-t mondana rá. De ez még nem biztos.
Ájá (=halló, valahogy hasonlóan mondja, de hajaz az anyára, így  nem tudom sokszor, hogy nekem szeretne szólni, vagy telefonál. :D)
Ezen kívül meg marad a visítás, nyüszögés és "anya anya anyaa".
Ka (=kakas, fürdésnél mindig megkeresi, és boldogan mondja :D)
Kö (=Köszönöm!) Ezt gyakran szokta mondogatni szerencsére, bár már nem annyira gyakran mint pár hete. Apa mindig meg is jegyzi mostanában. :D

De nagyon szeret tapsolni. Ha (dédi) kicsi tatával beszélünk skype-on, akkor Ákos mindig tapsol neki. Már nem is visszatapsol, hanem amint meglátja tapsol. Annyira édes. És hogy örül nekiPá-pát még mindig nem int, csak ha ő szeretne. Puszit sem akar már dobálni nekem. :( Viszont ölelget minket. :))Tegnap kihozta nekem a vizet a másik szobából, ahová ő vitte át. Kérdeztem tőle, hol a víz, megkértem, hogy hozza ide, és ment érte. :D
Mutogatja a pociját. Nagyon szereti valamiért nézegetni is. És olyankor csapkodja, ha mondom ott a poci. :)
Ha meg valamit nem szabad, akkor megy a hatalmas hiszti. Ami pár perc múlva hirtelen csak abba marad, és nevetésbe tér át.
Most ennyi jutott eszembe, de biztosan van, amit kihagytam, majd pótolom. :)
Ha megüti magát, jön, és mutatja, hol a bibi, hová adjak neki puszit. Közben meg nyafog egy sort, hogy nagyon fáj neki. Amint megkapja a pusziját rá, semmi baja nincs. Épp tegnap történt (márc 14.), hogy megütötte a térdét, és miután én megpuziltam nem múlt el a fájdalma, ezért ő is puszilgatta. :D :D Annyira kis zabálnivaló volt. xD

Kiselőadás

Attila nagyon szeret az oviban a beszélgetőkörön beszélni. Általában a saját játékait viszi be. Meg is értem, hiszen dicsekedhet. De most olyan téma volt "Élet a falun", hogy érdemben is hozzá tudott szólni a témához. Nem mintha más témához nem tudott volna hozzászólni, de egészen összetett kiselőadást tudtunk összehozni képekkel és élményekkel.
Mivel mamámék, Attila kicsi mamának és kicsi tatának hívja őket, a dédik, Erdélyben élnek, így náluk habár kisvárosban is tengetik életüket megfigyelhető még az igazi falusi élet. Azért írom ezt, mert ma már azért egyre ritkábbá válik szerintem a falun élő emberek körében is az állattartás. Mármint nem a kis tyúkketrecről van szó, hanem disznó, tehén, ló. És az önellátó kertészkedés. Mivel szinte minden nyáron megyünk, így megtapasztalhatta, hogy működik ez.
Elmesélte, hogy tatának lovai vannak a pajtában. A tejet a bocik adják, és a kertben vannak a zöldségek. Hogy segített pajtát takarítani, a kertben mamának. (Úgy húzgálta ki a hagymákat, hogy nem győztünk hagymát enni XD) Hogy vannak disznók, nyuszik, amiket levágnak, és megeszik. Itt elmondtam neki, hogy ne menjen bele a részletekbe. Tavaly a mamámék szomszédjánál tanúja volt egy nyuszi levágásának. És nagy hatással volt rá. Ő azt még egyszer meg akarta nézni. :) Ezért tata is vágott neki nyuszit. Igaz itt a leölést nem látta. Nekünk gyerekként ez mindennapos volt. De a mai gyerekeknek nem az. Így megkértem, ne említse a vért, és hasonló dolgokat. És nem is panaszkodtak rá, hogy túl részletes lett volna. :D
Azt is elmesélte, hogy a csűrben felmászott a szénába, igaz ezt padlásnak mondta, de nem csodálkozott senki rajta.
Hatalmas dicséretet kapott, és nagyon boldog volt, hogy el tudta mondani. Hát még az én lelkem hogy örült ennek.  Mert kb kétszer 10 percet tudtunk a témával foglalkozni. A képek ugyan támpontot adtak számára, de nem gondoltam, hogy ennyire jó lesz. :)
Pár kép a kiselőadásból:

Játék

Mivel nagyon sok minden nem történt, ezért nagyon sokat nem tudok írni. Viszont van pár beszédes képem, hogy játszanak. Egyre többször játszanak együtt, persze általában csak egymás mellett. Elkezdődött az "Ezzel én kezdtem el játszani" korszak. Ákos is egyre akaratosabb. És valóban sokszor akkor vesz észre egy-egy játékot, ha Attilánál meglátja. :S De alakul majd ez is. Szerintem minden gyerek átesik ezen a korszakon is. Attila is ugyanilyen volt. :D
Folyamatosan meg nálunk a hiszti, ráadásul Ákos most már mesterfokon gyakorolja. Visítva kiabál, eltorzult fejjel, ha valami nem úgy történik, ahogy azt ő szeretné. Azt hiszem, most kell nagyon következetesnek lenni. Amilyen nyugodt baba volt, nem gondoltam volna, hogy ilyen akarat bujkál benne. :D És mindent Attila után akar csinálni. Nagyon sokat tanul tőle. Remélem, beszéd terén is minél gyorsabban tanul majd, mert az még nem nagyon megy. :) És akkor jöjjenek mesélő képek.

Cumikirály

Nem adom!

Dobolnak :)

Ákos Attila pulóverében

Attila biciklis felszerelésben

Így szokott elaludni

Elpakol

Végeztem

Attila büntiben, Ákos meg együtt érez :D