2011. május 8., vasárnap

Oltás

Szerdán telefonált a védőnénink, hogy mikor megyünk a gyerekeket oltatni. Hát megint jól elfelejtettem időpontot kérni. Mostanában ilyen napjaim vannak, mindent elfelejtek. :(

Szóval csütörtök délután le kellett mennünk mindenképp oltásra, mert mind két gyerek jól volt. Persze reggelre már mindketten tüsszögtek, de dokinéni szerint semmi bajuk, mehet az oltás.

Először Ákost oltották. Este elterveztem, hogy előbb Attilát oltják, majd Ákost, hogy mindkettőt vigasztalni tudjam, ha kell. Bár tudtam, Attila nem fog nagyon sírni. Ő mindig jól bírta az oltásokat. Na nem mintha nem mondta volna, hogy fúj oltás, nem akarok oltást. Megbeszéltük mennyire vicces volt tavaly az a fiú, aki már akkor ordított, amikor bementek az ajtón. Azt sem tudta szerintem, mikor szúrták meg. Mert tényleg szünet nélkül ordított, torkaszakadtából... Meg is mosolyogtuk, hogy na ez aztán vicces. Ő ilyet nem fog csinálni.

Szóval először Ákos oltása jött. Ő a lábába kapta. Na Ákos amikor lefektettem, már ordított. :( Szegény tudta, hogy mi következik. Meg nem igen van ám kibékülve a dokival valamiért. Ő még egy hallgatózásnál is sír. :( De nála lehetett hallani, mikor kapta az oltást. Akkor aztán tényleg fájdalmában sírt. De pikk-pakk meg is nyugodott utána.
Még sírt, amikor Attila következett. Én egy kézzel Ákost fogtam, vigasztaltam, a másikkal meg Attila másik kezét, hogy ne nyúljon oda. Közben Ákos is megnyugodott. A védőnéni próbálta elterelni a figyelmét beszlgetéssel. Megkapta a szurit, és felállt. Doktornéni meglepődött, hogy még csak fel sem szisszent. Semmi jelét nem adta annak, hogy ez fájt volna. Azért mondta, hogy fáj, meg ha emeli a karját fáj neki. De nem verte ki a balhét, meg sem könnyezett, annyira büszke voltam rá. Örülök, hogy előtte meg tudtuk beszélni ezt a dolgot, és már ő is nyugodtabb, hogy már túl van rajta, és nem fél az ismeretlentől.:)

Vigaszdíjul kólát kért. Így azt kapott. Ákos meg csokit. :D Neki a csoki az minden. Egész nap csokit tudna enni. :D
Úgy néz ki, hogy a mellékhatásokat is megúsztuk. 24 órán belül mondott a doktornéni lázasodást. De eddig semmi.
Attila viszont szerintem nagyon megfázott tegnap a játszótéren. Így most megint betegek vagyunk. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése